A 22-es csapdája

2018-03-16 22:27:46

A kupagyőztes Haladás ellen az egyik legjobb játékát produkálta a DEAC pénteken, hazai pályán. Ám olykor hihetetlen volt, milyen helyzeteink maradtak ki. Ugyanakkor a vendégeket időnként mintha "Dróthon húzták volna"... A legmagasabban jegyzett magyar futsaljátékos jelentette a különbséget a két gárda között.

Férfi futsal NB1 18. záró forduló (alapszakasz vége)
2018. március 16. Debrecen, DESOK

DEAC - Swietelsky Haladás VSE 2-4 (1-2)
STATISZTIKA ITT.

ELEK GERGŐ:
- Véleményem szerint a mérkőzés egészében jól játszottunk, voltak kihagyások hátul, de kisegítettünk, odaértünk, vagy Faragó védett. Támadásunk is volt, ami besült, de nagy részben eljutottunk a kapuig. Vereségünk okai: 1. Dróth Zoltán, 2. a helyzetkihasználásunk. Az első okkal maximum a bajnoki döntőben találkozhatunk, a második megoldásán dolgozunk. A játék képe mindent egybe véve több mint biztató! Ha mindenki ellen így fogunk játszani biztos, hogy bent maradunk!

Eldőlt, hogy a DEAC a minimálisan elérhető 1 bónuszpontot fogja csak vinni magával (illetve ennyiről indul) a rájátszásba(n). Az NB1 csapatai ugyanis innentől két csoportra osztva folytatják a 2017/2018-as idényt.


A pénteki hazai derbin az egyik legjobb magyar alakulat volt Elek Gergő együttesének az ellenfele. Ám a DEAC felnőtt a feladathoz, s bár szokás erre hivatkozni, ezúttal tényleg "csak" a befejezések hiányoztak - két kivételtől eltekintve.

A Dróth Zoltánt (22-es mezben) a télen leigazoló, ezáltal nagyon megerősödő Haladás - amely addig is élcsapatnak számított -, nemrég ugye elhódította a Magyar Kupát, így önbizalommal telve érkezett Debrecenbe. 

Sajnos a mieink végig az eredmény után futottak, holott, főleg a második félidőben - mintha megtervezett koreográfia zajlott volna - , általában párosával hagyták ki a nagyobbnál nagyobb helyzeteket. Amit aztán időnként a Haladás megtorolt.

A meccs elején, a 4. percben például szélről vágott gólt a vendég Szombathely (0-1), amire számos hazai lehetőség volt a válasz.

Labdákat szerezve indítottunk támadásokat, sokszor kifejezetten kombinatív játékot produkáltak a mieink, volt üteme, irama a csapatnak. Kapufát is rúgtunk, de gólt egyelőre nem.

Aztán a félidő közepe táján a bal oldalon meglóduló Esztergomi a kapus lába között talált a hosszú sarokba (1-1).

Ugyanakkor szembetűnő volt néhány esetben, hogy a mieink túlizgultak egy-egy szituációt. Volt amikor például 3 az 1-ben vittük kapura a labdát, ám Tóth belevágta a labdát az ellenfélbe - sokkal több volt ebben a helyzetben. Aztán hátul Esztergomi egy nagyjából tiszta labdát, mintha égette volna a lábát, gyorsan továbbpöckölt, messze nem az emberhez (nem zavarták nagyon, megjátszhatta volna).

Nyilván a kibicnek semmi sem drága, ám ezekkel csak azt hangsúlyozza ki a tudósító, hogy ha picit nyugodtabbak, rutinosabbak a srácok, akár már a szünetig megfordíthattuk volna a meccset.

Azért is volt kár ezekért a rutintalanságokért, mert jött Dróth a Haladásból, és centerben megtartott egy labdát - körbefutni könnyebb, mint elpiszkálni tőle -, majd lefordult és beverte a kapuba (1-2). Leírva egyszerű volt, de a kivitelezés is igen könnyedre sikerült. 

Ezt követően helyzet itt, helyzet ott alakult ki. Jól védekeztünk, mindig volt valaki, aki belepiszkált a Haladás támadásába. Ám mi sem találtunk már be az első félidőben. Kondás pedig - aki egyébként igen hasznosan játszott, jól mozgott a pályán - egy ízben örülhetett, hogy nem törte össze magát, akkor csínlövésbe ment bele (pukkant egy nagyot a lét láb, ahogy szinte kidurrant közöttük a labda).

2. FÉLIDŐ

A folytatásban két ordító DEAC helyzettel jelentkeztünk, Szentes-Bíró például 5 méterről kapkodta el a lövést, félfordulásból. Közben a Haladás is veszélyeztetett, és Faragó kapust megdolgoztatták a vendégek időnként igen rendesen.

Aztán ismét sikerült egyenlítenünk - mondhatjuk nyugodtan, hogy érett már a DEAC találata. Megint Szentes-Bíró volt a főszereplő, ám ezúttal jól célzott. Egy legurított pontrúgást okosan lőtt a rosszul tolódó Haladás játékosok között a kapuba (2-2).

Hogy nem kerültünk hamar hátrányba ismét, az Faragó Ádámnak volt köszönhető, aki talán a forduló védését mutatta be, amikor Melo lábáról ziccerben lopta le a labdát merész vetődéssel.

Ezt két újabb DEAC lehetőség követte (párban, ahogy írtuk már), ám kapufáig és majdnem gólig jutottunk csak. Hatalmas sansz volt ismét előttünk, mindkét esetben.

Nem túlzás, hogy már régen vezetnünk kellett volna a talán legjobb formában lévő magyar futsalcsapat ellen. Ám majd megtették ők helyettünk...

A hajrához közelítve Dróth gólpasszt adott Horváthnak: igaz, ha direkt volt, akkor díjat érdemel, ám talán inkább lecsúszott lövése találta meg számukra szerencsésen csapattársát, aki a kapufánál helyezkedve besarkazta azt (2-3). Szép gól volt, ám mákostésztával tálalva...

Sebaj, a mieink tovább támadtak, rendületlenül. Nem fogják kitalálni, ismét két - ezúttal valamivel kisebb - helyzetet puskáztak el a srácok. Aztán Faragó - mintha önmagával versenyezne a "Ki véd nagyobbat ma?" játékban - megnyúlt, és lábbal éppen csak lefülelt egy veszélyesen suhanó passzt. Ha átjut rajta, akkor a hosszún csak bepasszolta volna az üres kapuba a vendégjátékos...

Aztán a Haladás pontot akart tenni a meccsre, és tűzijátékot rendezett a kapunk előtt, ám jól álltuk a rohamokat. Majd Varga egy kapuskidobással remekül nyargalt el a Hali portája felé, ám ziccerben belepüfölte a labdát a kapusba.

Jó meccset láthatott a szép számú közönség, amelyen ezúttal a látogatók is eltalálták a mi kapufánkat. Majd újra mi következhettünk volna: Sándor azonban, bár kiszorított helyzetből is nagyon jól lőtt a hosszú sarok felé, a kapus eszén nem tudott túljárni, aki nagyot védve szögletre mentett.

Az utolsó 5 és fél percben kijöttünk 5 a 4 elleni játékra, ám rögtön visszanyalt a fagyi. Dróth ugyanis lefülelt egy passzt, majd egyszerűen az üres kapunkba gurított a félpályáról (2-4).

Még ezt követően is volt több lehetőségünk - ahogy a Haladásnak is -, ám ezen a kifejezetten jó mérkőzésen a vendégcsapat már megtartotta előnyét. 

Látványos meccsen vállalható vereséget szenvedett a DEAC egy kiváló csapattól, amely magyar válogatott és légiós játékosokat is soraiban tudhat. Ugyanakkor tény: nem adnak ezért a jó kis futsalért sem pontot, sajnos.

A meccs krónikájához tartozik, hogy Kondás Kristóf letöltve egymeccses eltiltását ismét játszhatott, de a sérüléssel bajlódó Buka Bence muszáj, hogy kihagyjon (pihenjen) kicsit - ma is csak a lelátóról szurkolhatott. Szabó Peti sem tudott játszani (a kapufával találkozott a múltkor, s varrni kellett a sebet), viszont Dobi Attila kapus már hadra fogható volt. A visszatérő Pallai Zsolt pedig egyre több lehetőséghez jut.

Megvárjuk, hogy a többiek mit játszanak még az utolsó fordulóban, aztán elkönyvelhetjük, hogy végül mely csapatokkal kerülünk egy csoprotba a play offban.

Szép volt, DEAC! Hasonló játékot - és jobb helyzetkihasználást - a rájátszásban is!

Duma: Koppányi Szabolcs
Fotó: Papp Attila (KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el)


KULCSSZAVAK

Responsive image
szerző: Koppányi Szabolcs
közzétéve: 2018-03-16 22:27:46

további cikkek a témában
Responsive image
A bajnoki címvédő otthon tartotta a pontokat

Koppányi Szabolcs * 2018-03-13 10:52:47

Responsive image
Fotókon a DEAC - Fradi

Koppányi Szabolcs * 2018-01-13 10:17:21

Responsive image
Egyik U19-es megyei csapatunk ezüstérmet szerzett

Koppányi Szabolcs * 2018-02-13 13:38:41