U19-es lánycsapatunk kiváló hálóőrei, Oláh Judit és Kopjári Liza nem posztriválisként, sokkal inkább barátnőként tekintenek egymásra.

Jól kezdte a szezont a DVSC-DEAC U19-es női együttese, Fülöp Diana tanítványai ugyanis az első öt fellépésük alkalmával nem találtak legyőzőre, két döntetlen mellett három győzelem lányaink eddigi mérlege, amivel jelenleg a tabella harmadik helyét foglalják el. Ugyan a hétvégén nem rendeznek fordulót a regionális bajnokságban, a csapat gőzerővel készül a folytatásra, a kéthetes bajnoki szünet pedig lehetőséget ad arra, hogy összegezzük a gárda eddigi teljesítményét. A gárda kapusai, Oláh Judit és Kopjári Liza a félidőkön és a csapatkapitányi karszalagon is osztoznak, a magánéletben pedig szoros barátság fűzi össze őket.

„Az első négy fordulóban mindketten egy-egy játékrészt védtünk, a némileg különleges, ám annál igazságosabb felállást pedig mindketten nagyon jó megoldásnak tartjuk, hiszen így folyamatosan játékban vagyunk, élvezzük a vezetőedző bizalmát – hangsúlyozta Oláh Judit. – Ami engem illet, jobban szeretem, ha több lövést kapok, hogy formában maradjak, Liza ugyanakkor nyugodtabb, ha a védők távol tudják tartani a támadókat a kaputól. Az első negyedórában kivárásra játszunk, felmérjük az erőviszonyokat, a folytatásban pedig igyekszünk többet birtokolni a labdát, s kombinatív támadófutballal előrukkolni. A bajnokság előtt leültünk beszélgetni Fülöp Diával, megkérdezte tőlünk, hogy mi a célunk a szezonban, mi pedig határozottan rávágtuk, hogy a dobogós helyek valamelyikéért szeretnénk küzdeni. Nagyon élvezzük a közös munkát, az edzőnk maximálisan kivívta a tiszteletünket, s bár természetesen adódnak kisebb nézeteltérések, szerencsére mindent meg tudunk beszélni.”

Kopjári Liza a legtöbb kérdésben hasonló véleményen van, mint poszttársa és barátnője, elmondása szerint soha nem volt közöttük rivalizálás.

„Általában enyém a második játékrész, így az elsőben a kispadról meg tudom figyelni az ellenfél lövőit, a szünetben pedig Csuti (Oláh Judit – a szerk.) is megosztja velem a tapasztalatait. Békéscsabán végig én álltam a gólvonalon, csapatként az eddigi legjobb teljesítményünket nyújtottuk, a helyzetkihasználásunkra sem lehetett panasz, s külön örülök, hogy csupán egyszer tudtak betalálni a hazaiak. Sokaknak talán meglepő, hiszen ugyanazon a poszton játszunk, de a csapaton belül a mi barátságunk az egyik legszorosabb, nem csak futballról beszélgetünk, de magánéleti témákban is kikérjük egymás véleményét. A kirúgások terén még van hova fejlődnünk, fő erősségünknek pedig mindkettőnk esetében a kommunikációt mondanám, csapatkapitányként hátulról hangos szóval segítjük a többieket, s az öltözőben is igyekszünk egységet kovácsolni.”

A DVSC-DEAC legközelebb október harmadik hétvégéjén, a listavezető Nyíregyháza Spartacus ellen lép pályára.