A egyetemi klub hokisainak trénere szerint felemás szezonon van túl a gárda.
A negyeddöntő jelentette a végállomást a DEAC-nak a jégkorong Erste Liga 2023/2024-es idényében. A fekete-fehérek gyengébben kezdték az alapszakaszt, ennek is köszönhetően a 8. helyen zárták a 44 meccses sorozatot. A rájátszás negyeddöntőjében az alapsorozatot menyerő FTC-vel találkoztak, s a négy nyert mérkőzésig tartó párharcot a zöld-fehérek húzták be 4–1-re. Az elmúlt időszakot vezetőedzőnkkel, Vaszjunyin Artyommal értékeltük.
– Milyen érzésekkel tekint vissza az elmúlt szezonra?
– Felemás, kétarcú hónapok vannak mögöttünk. Mindenki láthatta, hogy az eleje kissé szenvedős volt, ám a második fele, december-január környékétől már sokkal jobban sikerült. Kár hogy nem tudtunk a kezdetektől így teljesíteni, de ennek is megvoltak az okai.
– Mik voltak ezek az okok?
– Visszatérnék a szezon elejére. Több olyan játékosunk is volt, akik a tavalyi kiesést követően, február óta nem voltak jégen. Akadtak olyan emberek, akikkel nem voltunk megelégedve, ennek következtében augusztusban módosítottuk a programot, mert néhányan nem voltak megfelelő állapotban. Szeptemberben sérüléshullám kezdődött a csapatnál, 10-11 játékosunk volt maródi, az utolsó két felkészülési meccset le is akartuk mondani, végül mégsem variáltunk ezen. Úgy indult a szezon, hogy voltaképpen nem voltak soraink, így nem tudtuk azt gyakorolni, amit szerettünk volna. A sérülések hosszú ideig elkísértek bennünket, ha kidőlt négy ember, visszatért kettő, aztán ismét elvesztettünk újabb hármat. Volt, hogy kétnaponta újabb hokisunk sérült meg. Tehát egyáltalán nem volt ideális a helyzet, de ebből is kénytelenek voltunk tanulni.
– Mivel volt leginkább elégedett az idény során?
– Az elején az önbizalom hiányzott a társaságból, sok olyan meccset buktunk el, amelyek nyerhetőek voltak. December végefelé ez megfordult, megérezték a fiúk, hogy bárki ellen tudnak nyerni, és be lehet gyűjteni egy-két nagyobb skalpot. Megjött az önbizalmunk, és ha az alapszakasz utolsó húsz mérkőzését nézzük, ez a csapat a 3-4. helyen végezhetett volna. Meggyőző teljesítményt nyújtottuk, de az is hozzátartozik, hogy több csapatnál is tapasztalható volt némi visszaesés. Azzal az időszakkal elégedett vagyok, összeállt a társaság és jobbára elkerültek bennünket a sérülések, ha pedig valaki kidőlt, volt, aki a helyére tudott lépni. Azok az emberek, akik adósak voltak a jó játékkal, ők magukra találtak, úgyhogy a playoffig nem volt okunk panaszra.
– A Fradi elleni rájátszás kőkemény feladatnak ígérkezett. Mennyire lehet borítani a papírformát egy ilyen párharcban?
– Itt utalnék a Magyar Kupára, amelynek döntője egy mérkőzésen dől el, diadalmaskodhat az esélytelenebb fél, ám ha ott is négy nyert meccsig megy a küzdelem, könnyen lehet, hogy hasonló egy ilyen párharc kimenetele. Egy-egy találkozón bárki elkaphat bárkit, de ez hosszabb sorozat, ahol akkor nyerhettünk volna, ha mindenki szinte hiba nélkül, a legjobbját nyújtja nálunk. Tudtuk, hogy a gárda egy része U23-as hokisokból áll, akik korábban még nem kaptak komolyabb szerepet a playoffban. A debreceni fiatalok most szembesültek azzal, mi is az a rájátszás, emellett voltak szintén alacsony életkorú érkezők, és még a légiósok között is akadtak kisebb rutinnal rendelkezők. Sejthető volt, hogy vétünk majd hibákat, de nem gondoltuk, hogy az első három meccsen ilyen sokat. Azokon az összecsapásokon nyolc találatot ajándékoztunk az FTC-nek, holott nem játszottunk rosszul. Ugyanakkor a negyedik mérkőzésen, a Debreceni Jégcsarnokban megvolt a kellő akarat, a küzdeni tudás és az egység a részünkről. Ennek ellenére a statisztikák alapján ott sem mi voltunk a jobbak. A párharc során elégedett voltam az emberhátrányos védekezésünkkel, öt meccsen egyszer tudott előnyben gólt ütni nekünk a liga legjobb emberfóros gárdája. Mi használtuk ki jobban ezeket a szituációkat, ami dicséretes, ehhez kellettek a jó kapusteljesítmények és a játékosok önfeláldozása. Ezen a téren az ellenfél fölé kerekedtünk.
– Mivel telnek a szezon utáni napjai?
– Egyelőre nem pihenéssel, most tárgyalunk a játékosokkal, mindenkivel lesz egy megbeszélésünk. Megpróbáljuk megtartani azokat, akiket szeretnénk, nyilván lesz változás a keretben, lehet, kicsit nagyobb jövés-menés előtt állunk, mert némileg változtatunk a koncepción. Ez azonban még nagyon hosszú folyamat, most tesszük meg a kezdő lépéseket. Április végégi lesz jegünk, úgyhogy edzeni fogunk a csarnokban. Nyáron valószínűleg hathetes száraz felkészülést tartunk, ez ugyan még tervezés alatt van, de sok üresjárat nem lesz.