A kiváló fiatal csatár 1997. október 13-án, Budapesten született, utánpótlás éveinek java részét Újpesten töltötte. Remek fizikai adottságokkal rendelkezik, 183 cm magasra nőtt, testsúlya 93 kilogramm.

Tehetsége már igen korán megmutatkozott; 2011-ben debütált anyaegyesülete ifi csapatában, egy évvel később pedig már a juniorok között is a jégre lépett. A 2013-14-es idényben 15 ifi meccsen 29 pontot szerzett, bemutatkozott az osztrák juniorban és 3 találkozó erejéig az Erste Ligában is kipróbálhatta magát. A 2014-15-ös idényben a Miskolci Jegesmedvék ifi csapatában hozta a pozitív pont/meccs átlagot, ezen kívül 11 meccset kapott az UTE felnőtt együttesében. A következő idényben főként a junior korosztályban vitézkedett, majd a KMH együtteséhez igazolt és az ezt követő időszakban itthon, valamint a szlovák 3. vonalban is kiváló pontátlagokat produkált. A 2018-19-es szezont a magyar bázisú nemzetközi bajnokságban a KMH csapatában játszotta végig. 2019-20-ban 43 Erste Liga meccsen 22 gólt és 18 gólpasszt jegyzett, az idényt azonban már a MAC Újbuda színeiben fejezte be, 14 meccset teljesített a szlovák Extraligában, mielőtt a bajnokság félbeszakadt.

Szűcs István vérbeli támadó, aki minden idegszálával a gólszerzésre összpontosít, jól hozza helyzetbe a csapattársait és mindig képes meglepő húzásokat produkálni. Ugyanakkor kellemetlen stílusú játékos, aki a fizikai hokitól sem riad vissza. Nem véletlenül jelölték az év felfedezettje (Mr. Rising Star) különdíjra is, leendő csapattársával Molnár Dáviddal együtt. Új játékosunktól Debrecenbe igazolásának hátteréről, jövőbeni céljai, tervei felől érdeklődtünk.

„Egyrészt azért döntöttem Debrecen mellett, mert a DEAC-tól kaptam az első olyan ajánlatot, ami konkrétumokat tartalmazott – kezdte a válaszát Szűcs István. – Másrészt korábban is hívtak már ide, de most úgy érzem, hogy jót tesz majd nekem egy kis levegőváltozás. Azt gondolom, hogy csapatszinten és egyénileg is több volt az előző szezonban, mint amit kihoztunk belőle, ám összességében azért jó idényt tudhatok magam mögött. Szeretnék még előrébb lépni és szerintem itt megkapom erre a lehetőséget. Játszottam a DEAC ellen, tapasztaltam, hogy a csapat igen erős, tavaly csak azért nem tudtak tovább lépni a negyeddöntőből, mert 3-4 játékos folyamatosan sérültlistán volt. Debrecen jó hírű, élhető város, emellett tetszett nekem a jégcsarnok hangulata is; a tömött lelátó, a látványos show-elemek a bemutatásnál, a közönség hangos biztatása. Úgy gondolom, hogy itt jó hangulatú meccseket lehet játszani és különben is vágytam már egy komolyabb változásra. A csapat stábja nem ismeretlen számomra, Kecskeméti Áron másodedző a csapattársam is volt, David Musiallal pedig telefonon beszéltem. A vezetőedző fehéren-feketén elmondta, mire számíthatok és mit vár tőlem. Egyértelműen leszögezte, hogy annyi jégidőt kapok majd tőle, amennyit kiharcolok magamnak és mindez érthető és szimpatikus volt számomra. Szerintem a jövő szezonban a korábbinál is erősebb lesz az Erste Liga, különösen akkor, ha a MAC után a Jegesmedvék is visszajönnek. Félnivalónk azonban így sincsen, hiszen nálunk ott lesz a kapuban Hetényi Zoli, a védelemmel biztosan nem lesz gond, a támadósort viszont az új gárda fogja kialakítani. Mindent összevetve az a véleményem, hogy az elődöntőnél nem adjuk alább! Már várom az első igazi „leköltözésemet”, amikor ki kell majd lépni a családi házból. Bízom abban, hogy az első meccsen ugyanaz a remek hangulat és biztatás fogad, mint legutóbb, csakhogy akkor már hazai játékosként tudom átélni!”

=MK=