Hamar hátrányba került, de a második félidőben Kiss Tamás duplájával fordított a DASE U16-os csapata a Balmazújváros otthonában.

Négy forduló után korai lenne mérleget vonni, mégis úgy tűnik, mintha már az elején kettészakadt volna a mezőny az U16-os vármegyei bajnokságban. Mindez azt jelenti, hogy a legjobb négy csapat közül bármelyik megverheti bármelyiket, vagyis jó néhány éles meccsen fejlődhetnek a DASE növendékei az évad során.

Ilyen volt a Balmazújváros elleni találkozó is, szombaton ebédidőben igyekeztünk lefékezni a kiütéses győzelmekkel rajtoló riválist. A hazaiak kezdtek élesebben, gyorsan előnybe is kerültek, míg a mieink ezúttal a megszokottnál nehezebben vették fel a ritmust. Peregtek a percek, de az áttörés elmaradt a szünetig, sok pontatlanság, bizonytalanság akadályozta a folyamatos és gördülékeny játékot. Mégsem lehettünk teljesen elégedetlenek, mert a Balmazújváros sem szerzett újabb gólt. Fiataljaink képességeit és a csapat erősségeit ismerve benne volt a pakliban, hogy ponttal, pontokkal távozhatunk.

Így is történt, de alaposan meg kellett küzdenünk a sikerért. A hazaiak semmit sem adtak ingyen, ám a térfélcserét követően már a debreceni alakulat jött ki jobban a párharcokból, pazar támadásokat vezetve fokoztuk a nyomást az ellenfél kapuja előtt. Az első játékrészhez hasonlóan hamar jött a gól, csak ezúttal a DASE szerezte Kiss Tamás jóvoltából, így már a győzelemért támadhattunk. A mindent eldöntő találat szintén Kiss Tamás nevéhez fűződött, így a hajrában felülkerekedtünk a Balmazújvároson, 2–1-es győzelmünk sokat érhet még a végelszámolásnál.

Vármegyei U-16 A, 4. forduló

Balmazújvárosi FC–DASE 1–2 (1–0)

DASE: Ujvárosi – Baja, Képíró (Halász 52′), Veres, Dobi, Tóth Á., Kiss T., Kecskés, Fehér, Rézműves (Simonka 79′), Farkas

Vezetőedző: Derecskei Ádám

Gólszerző: Kiss T. 42′, 77′

Derecskei Ádám: Brusztos mérkőzésen vagyunk túl. Ránk nem jellemző módon álmosan, enerváltan kezdtük a találkozót, amit ellenfelünk kegyetlenül kihasznált. Az első félidőben ez végig is kísért bennünket, lassan és rendkívül sok pontatlansággal tértünk szünetre. A második félidőre sikerült rendezni a sorokat, jól reagáltak a srácok. Párharcokban és az akarati tényezőben is jobban folytattuk ellenfelünknél a mérkőzést, így sikerült kompenzálni az első félidőt és győztesen tudtuk elhagyni a játékteret. Büszkeséggel tölt el, hogy így tudtunk reagálni az első félidei teljesítményünkre, de ez egy intő jel is, hogy az elejétől a végéig maximális koncentrációra van szükség. Gratulálok a csapatnak!