Kecskés Martin: Most kezdünk igazán összeszokni

Az U16-os csapattal készülő labdarúgó szívügyének érzi a labdarúgást, társaival pedig egyre erősebb baráti kapcsolatot ápol.

Kecskés Martin előző idényben a DEAC U15-ös csapatának egyik húzóembere volt, fiatal kiválóságunk összesen 24 találkozón lépett pályára és nyolc gólt szerzett. Az ellenfeleket könnyen meglepi, hiszen több pozícióban is bevethető.

„Az előző idényt kimondottan jól kezdtük, mivel majdnem az összes meccsünket megnyertük. A tavasz folyamán belefutottunk néhány váratlan vereségbe, a Tarpa és a Sényő ellen is fájó pontokat vesztettünk, ám összességében a csapategység jól működött. Úgy gondolom, hogy ugyan hullámzó teljesítményt nyújtottam, de több poszton is megálltam a helyem.”

Az ifjú tehetség elmondta, hogy ebben az évben sok új impulzus éri, amely kitartásra és még jobb teljesítményre sarkallja. A felkészülésből már két hét eltelt, Martin az edzéseken szorgalmasan végzi a feladatát, de a társaival edzésen kívül is összejárnak, s erősítik a csapategységet.

„Új edzővel, Mester Norberttel kezdtünk el készülni a következő szezonra. A nyáron érkeztek hozzánk új játékosok is, akiket örömmel fogadtunk. Nagyon szeretek az edzésekre járni, úgy érzem, most kezdünk igazán összeszokni. Rendkívül kreatívak a foglalkozások, a tavalyi, már megszokott gyakorlatok mellett új módszerekkel is bővült a repertoár. Ebben az évben sok új impulzus ér, a focit természetesen nem szeretném hanyagolni, de szeptembertől a Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium matematika-történelem szakon is megállnám a helyem. Még nem találkoztam minden osztálytársammal, azonban izgatottan várom ott is az új kihívásokat. A barátaim, csapattársaim egy biztos környezetet jelentenek számomra, amely kellő önbizalmat is ad nekem. Erős a kapocs közöttünk, a labdarúgó Európa-bajnokság alatt például rengeteg meccset közösen néztünk meg, sok időt töltünk együtt.”

Kecskés Martin elárulta, más sportágat is ki kellett próbálnia ahhoz, hogy rájöjjön mit jelent igazán számára a foci. A 2006-os születésű sportoló másfél évet távol töltött a futballtól, két éve azonban már a DEAC-családhoz tartozik. Hálás az ismerőseinek, akik rábeszélték, hogy látogasson el az edzéseinkre.

„Egészen kiskoromban kezdtem el focizni, azonban egy idő után valami más impulzusra vágytam. Másfél évig aztán a teniszre váltottam, de rájöttem, hogy sokkal inkább szeretek egy csapatban dolgozni, társasági ember vagyok. Szívügyemnek érzem a labdarúgást, a jó közösség és az összetartó csapat megkönnyíti a dolgom. A családban korábban a nagybátyám NB III-as és megyei szinten futballozott, ő is sokat mesélt erről a nagyszerű közegről” – mesélte lelkesen fiatal tehetségünk.

A több poszton is bevethető játékos elárulta azt is, hogy egy-egy bajnoki előtt már másfél-két órával kizárólag a focira fókuszál. A későbbiekben szeretne egyetemre is járni, de mellette a profi labdarúgó-karriert sem tartja kizártnak. Ígéri, hogy a jövőben is teljes koncentrációval lép majd pályára, az U16-os csapatban most pedig leginkább az motiválja, hogy a szezon végén bajnoki címet ünnepeljenek.