A kétgólos vereség ellenére emelt fővel jöhetett le a pályáról a DEAC U17-es csapata, a játékosok hozzáállása a nehézségek ellenére példás volt.

Nem volt könnyű helyzetben Szabó Márton, ugyanis sok volt a hiányzó, így nagyon foghíjas kerettel tudtak kiállni a dobogóra pályázó KTE ellen, a kispadon is csak egy játékos foglalt helyet, ám minden nehézség ellenére fiataljaink elszántan léptek pályára.

Ahogy várható volt, a középkezdés után a vendégek akarata érvényesült, és a 4. percben meg is szerezték a vezetést. Nem estünk össze, szervezetten, fegyelmezetten futballoztunk, mi is próbáltunk építkezni. A 18. minutumban kettőre nőtt a hátrányunk, ám ezt követően sem adtuk fel, bátran felvállaltuk a párharcokat, melyekből többet meg is nyertünk. Próbáltunk még szünet előtt zárkózni, de a különbség nem változott a pihenőig.

Fordulás után is felvettük a versenyt ellenfelünkkel, voltak periódusok, mikor inkább a mi akaratunk érvényesült. Az 53. percben vissza is jöttünk a meccsbe, ekkor Vass Milán vette be a lilák kapuját. A vendégek hamar válaszoltak találatunkra, hat minutum elteltével visszaállították a kétgólos különbséget. Mindent megtettünk, hogy ismét zárkózzunk, esetleg egyenlítsünk, de nem jártunk sikerrel. A verség ellenére nem kell szégyenkeznünk, alaposan megnehezítettük az élcsapat dolgát, hozzáállásból, küzdőszellemből jelesre vizsgáztunk.

MLSZ Országos U17 Alap 17. forduló

DEAC – KTE LA: 1-3 (0-2)

DEAC: Stankovics – Patai, Kállai, Vass, Tóth B., Pardi, Holba, Berki, Fórizs, Southwick (Volvár 46’), Pósán

Vezetőedző: Szabó Márton

Gólszerző: Vass 57’

Szabó Márton: Mindenekelőtt szeretném megköszönni a játékosaimnak a mai hozzáállást. Nem titok, hogy nehéz napokon vagyunk túl, és a mérkőzés előtt az is kérdéses volt, milyen összeállításban tudunk egyáltalán kifutni a pályára. Ehhez képest óriási tartásról tettek tanúbizonyságot a srácok: örülök, hogy tisztesen helyt álltunk egy kiváló erőkből álló Kecskemét ellen. Az ellenfelünk ma is bizonyította, miért tartozik a liga élmezőnyéhez, szervezett és fizikális játékot mutattak. Mi azonban nem kerestünk kifogásokat a hiányzóink vagy a körülmények miatt, hanem beleálltunk a párharcokba. Voltak periódusok, amikor sikerült megvalósítanunk azt a taktikát, amit elterveztünk, és bár az eredmény nem mindig tükrözi a befektetett munkát, a csapat karaktere ma jelesre vizsgázott. Ebből a küzdőszellemből kell építkeznünk a folytatásban is. Gratulálok a Kecskemétnek a győzelemhez, a sajátjaimnak pedig ahhoz, hogy a nehézségek ellenére is emelt fővel hagyhatták el a pályát.