Szabó Ernő: Egyre magasabbra helyezem a lécet

A DASE U17-es csapatának kiválósága elárulta, sosem elégedett maradéktalanul saját teljesítményével, s azt is megtudhattuk, hogy a zöld gyepen vagy a parkettán szeret jobban játszani.

Túlszárnyalta az előzetes várakozásokat a DASE regionális bajnokságban szereplő U17-es együttese, amely az ötödik helyen zárta az idei bajnokságot. Szabó Ernő 25 alkalommal lépett pályára a csapatban, s a Mátészalka, a Sportcentrum és az Oros kapuját vette be.

„A csapat és én is eredményes szezont zártunk, de maradt bennem némi hiányérzet, jó lett volna stabil kezdőjátékossá válni – mondta némileg önkritikusan a DASE játékosa. – Sosem vagyok teljesen elégedett a játékommal, egyre magasabbra helyezem a lécet, a szorgalmamra pedig nem lehet panasz, mert szinte minden edzésen ott vagyok, alázatosan dolgozom a céljaim eléréséért. Labdaügyes játékosnak tartom magam, de fizikálisan és gyorsaságban még bőven van hova fejlődnöm, erre a DEAC-ban minden esélyem megvan. Az edzések magas színvonalon zajlanak, mindig alaposan kielemezzük a soron következő ellenfelünk játékát, s a közösség is összetartó, amit jól bizonyít, hogy a nyári vakáció alatt is sokat találkozunk a srácokkal. A bajnokság első harmadában még sok pontot hullajtottunk, de idővel elhittük, hogy a négy kiemelkedő csapat mögé odaérhetünk, a sorozatos győzelmek pedig végül az ötödik helyig repítettek bennünket.”

Nem csupán a nagypályás bajnokságban, de a teremben is villogott Szabó Ernő, aki a korosztályos futsalcsapatunk alapemberévé lépett elő, 15 mérkőzésen 31 gólt szerzett.

„Szeretek futsalozni, mert sok hasznos játékelemet át tudunk ültetni az edzéseken gyakoroltakból. A nagyarányú győzelmek önbizalmat adnak, a szoros találkozókon pedig fejlődünk, szerencsére idén mindkét típusból akadt. Mindig jó érzés betalálni, a meccsenkénti kétgólos átlag pedig nem rossz, noha voltak kiütéses győzelmeink, amikor én is megszórtam magam. Gyorsan kell dönteni, rövid sprinteket kell futni, ami az állóképességet és a reakcióidőt is javítja, ez pedig hasznunkra válhat a regionális bajnokságban. Inkább nagypályás játékosnak tartom magam, de jól érzem magam a parkettán is.”

Fotó: Égerházi Péter