Nem akármilyen bravúrt vitt véghez a DEAC férfi röplabdacsapata a szezonban, ugyanis bejutott az Extraligába, ahol nagyszerű győzelmekkel örvendeztette meg a szurkolókat. A csapat vezetőedzője, a hetvenkettedik születésnapját ünneplő Fodor Antal ezúttal a siker titkáról, kalandokkal teli életútjáról, valamint a röplabda szépségeiről beszélt a debsport.com-nak.

A kiváló szakember először arra a kérdésre adott választ, hogy mennyi időt töltött a röplabda vonzásában.

„Tizennégy éves voltam, amikor a Tóth Árpád Gimnáziumban megismerkedtem a sportággal, majd miután az iskola gyakorlatilag egybefonódott a DVSC-vel, lehetőségem nyílt komolyabb szinten is foglalkozni a röplabdázással. Harminckét éves koromig játszottam versenyszerűen, de nem szerettem volna elszakadni szeretett sportágamtól, ezért még aktív játékosként letettem a középfokú edzővizsgát. Visszavonulásom után a DMVSC lánycsapatát kezdtem el tréningezni, közben a Testnevelési Főiskolán (ma Testnevelési Egyetem) szakedzői diplomát szereztem. A távozásomat követő másfél évtizedben kissé háttérbe szorult az életemben a röplabda, de tizenhárom esztendővel ezelőtt visszatértem, és elvállaltam a DEAC férfi csapatának irányítását, amiért azóta is felelek” – fogalmazott Fodor Antal. – „Iskolásként az igazán ügyes focisták egy évfolyammal felettem jártak, mint például Puskás Lajos, abba a csapatba nehezen lehetett bekerülni, de a gimnáziumban a röplabdát is sokan kedveltük. Az országos középiskolai bajnokságban bejutottunk a döntőbe, ott felfigyeltek rám és meghívtak az ifi, majd később a junior-válogatottba. Részt vehettem a junior Európa-bajnokságon, mindez meghatározta a későbbi pályafutásomat. Egyáltalán nem bántam meg, hogy a röplabda mellett tettem le a voksomat, ugyanis a sportág megtöltötte tartalommal az életemet, ráadásul általa szoros barátságok köttettek az évtizedek során.”

A teljes interjú itt olvasható