Visszatekintünk a DEAC labdarúgó-szakosztály történetének eddigi legsikeresebb szezonjára, amikor a csapat az NB II Keleti csoportjában szerepelt. A klub egykori kiváló játékosa, Temesvári Miklós eleveníti fel az emlékeket.

Kevesen tudják, de a DEAC labdarúgócsapata története során két idényt (1961–1962 és 1962–1963) már eltöltött az másodosztályban, igaz, abban az időben az NB II még kétcsoportos volt. Az idei siker éppen azért rendhagyó, mert az egycsoportos országos másodosztályban még soha nem szerepelt a szakosztály.

De térjünk vissza 1961-re. Sándor Mihály a Debreceni futball képes kalauza 1899– című könyvében így emlékszik vissza arra a csodálatos időszakra.

„Az 1960–1961-es NB III Északkeleti csoportjának (ami akkor a harmadik vonalnak számított) aranyát elvitte a DEAC, hét pontot vert a rivális GÖCS Vasas legénységére. Egy emelettel feljebb lépett Szilárd Elek edző 21,5 éves átlagéletkorú garnitúrája, az NB II Keleti csoportjába.”

A bajnok gárdában ők jutottak szóhoz: Kassai (29), Márai (1) – kapusok. Környei (30), Temesvári I (30), Cséfalvai (30), Móricz (29), Varsányi (29), Filetóth (29), Kéki (29), Szűcs (28), Stefanik (24), dr. Szegedi (24), Gápel (9), Mályi (7), Szabó (2), U. Szabó J. (1). Gólszerzők: Szűcs (15), Stefanik (12), Kéki (10), Filetóth (10), dr. Szegedi (7), Gápel (7), Varsányi (5 – valamennyit büntetőből), Mályi (1), Cséfalvai (1). Szakosztályvezető: dr. Csorba Sándor klinikai tanársegéd. Intéző: Balázs Sándor tanár. Edző: Szilárd Elek. A játék minden szegmensében egyértelmű volt a gárda dominanciája, tudniillik az összes mutatója jobb volt a riválisainál.

Érdekességek az eddigi legsikeresebb szezonból:

1961. július 27-én a DVSC és a DEAC labdarúgói a Városi Tanács kistanácstermében baráti találkozón vettek részt. „A párt- és tanácsi vezetők, valamint a sportvezetők és játékosok hosszasan elbeszélgettek a jövő bajnoki idény feladatairól.” (HBN) A két egyesület kapcsolatáról mondta Komlóssy Imre, a Loki hajdani szélvészgyors csatára a szerzőnek 2007-ben: „Harmonikus volt a viszonyunk az egyetemi klub futballistáival. Mi vetélytársak voltunk a pályán, ellenfelek a mérkőzéseken, de sohasem tekintettünk egymásra ellenségként.” (S. M.)

1961. augusztus 7. NB II Keleti csoport
DEAC–Nyíregyházi Spartacus 0:0
Nagyerdei Stadion, 7000 néző. Bíró: Vízhányó László. DEAC: Kassai – Környei, Móricz, Varsányi – Temesvári I, Szűcs – Gápel, Dévai, dr. Szegedi, Kéki, Filetóth. „Csapkodó, unalmas játék.” Jók: Környei, Varsányi, Dévai. (Népsport)

„Különvonattal és különféle járműveken igyekeztek Debrecenbe a nyíregyházi szurkolók, hogy buzdítsák csapatukat a DEAC elleni mérkőzésen. Így esett azután meg, hogy közel 7000 szurkoló gyűlt össze az NB II-es mérkőzésre. Volt is olyan hangpárbaj a két szurkolótábor között, hogy a Nagyerdő madarai nyilván csodálkoztak: miért e nagy vihar, hisz a DVSC kiesett az NB I-ből?” (Népsport)

1961. szeptember 5. NB II Keleti csoport
DEAC–DVSC 1:0
A NB II-es szezon egyik legemlékezetesebb mérkőzése a DVSC elleni derbi volt: 1961. szeptember 5-én 12 000 néző előtt a Debreceni Egyetem fiataljai 1:0-s győzelmet arattak a Nagyerdei Stadionban! A DEAC így állt fel azon a mérkőzésen: Kassai – Környei, Móricz, Varsányi – Temesvári, Cséfalvai – Stefanik, Szűcs, Szegedi dr., Kéki, Gápel. „A látottak alapján már nem meglepetés, hogy a főiskolások két vállra fektették a vasutasokat.” (HBN)

Nem ez volt az egyetlen kimagasló siker, hiszen „1962. április 1-jén a hírneves Diósgyőrt is megleckéztette az egyetemi sor (2:0). Soha előtte, sem pedig utána nem regisztráltak 7000 drukkert a Dóczy József utcában. Több korabeli szemtanú és játékos állítja, valóban hétezren voltak a mobillelátókkal kibővített pályán a DVTK ellen.”

1962. április 2. NB II. Keleti csoport
DEAC–Diósgyőri VTK 2:0
Debrecen, 7000 néző. Bíró: Fáth Dezső. DEAC: dr. Kassai – Környei, Móricz, Várhelyi – Temesvári I, Cséfalvai – Szűcs, Dévai, dr. Szegedi, Kéki, Filetóth. Gólszerzők: Filetóth, dr. Szegedi. A DVTK támadott, a DEAC jól védekezett, és gyors ellenakciókkal kísérletezett. A hazaiak mindenképpen megérdemelték a sikert. Jók: dr. Kassai, Móricz, Dévai, Szűcs. (N. S.) Hatalmas bravúr volt ez. A rangadóra pótlelátókat állítottak fel. Egyébként ez volt dr. Szegedi Gyula első találata az NB II-ben. (S. M.)

A DEAC 1961 kora tavaszán. Áll (balról): Szilárd Elek edző, Kéki Miklós, Temesvári Miklós, Szűcs János, Móricz Sándor, Mályi Imre, Filetóth László, Balázs Sándor intéző. Guggol: Stefanik György, Cséfalvai Ignác, Környei László, Kassai László, Varsányi Antal. A bajnokság végén felkerült a csapat az NB II-be

Sándor Mihály könyvében az is olvasható, hogy a II. világháború után Debrecenben – a DVSC mellett – a diáksereg tudhatott maga mögött valódi drukkertábort, mely nem csupán végigülte a mérkőzéseket, hanem hangosan buzdított is. „1961 őszén általában 4000-5000 szurkoló járt ki rendszeresen a Nagyerdei Stadionba (a DEAC pályáját augusztusban gyeptéglázták, lelátóit bővítették, korszerűsítették), mert kulturált és tehetséges fiúkból álló kollektívát láthatott, melynek év végi tanulmányi átlaga 4,14-re jött ki.”

A csapat akkori kiválósága, Temesvári Miklós – aki 1957-től 1963-ig játszott az együttesben, ebben az időszakban a Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója volt magyar-angol középiskolai tanár szakon – így emlékszik vissza a sikerekre:

– Az 1961–1962-es szezon csodálatos volt – kezdte Temesvári Miklós. – Hatalmas közönség előtt futballoztunk minden hazai mérkőzésen. Amikor a DEAC-pályát felújították, a Nagyerdei Stadionban játszottunk, ami még nagyobb élményt jelentett számunkra. Sosem felejtem el a DVSC elleni 1:0-s győzelmet, tizenkétezer ember előtt diadalmaskodtunk. A DVTK ellen a 2:0-s siker szintén felejthetetlen volt a Dóczy utcai pályán. Nagyon népszerű volt a csapat abban az időben, nemcsak az egyetemisták, hanem a város lakói is szerették a DEAC-ot, a játékosokat. Életem egyik legszebb emléke ez az egy év.

Az 1961–1962-es NB II Keleti csoportját a DVSC nyerte a fővárosi Láng Vasas előtt. Az egyetemisták a nyolcadik helyre értek oda (az MVSC csak jobb gólkülönbségével férkőzött elébük), ami a DEAC történetének eddigi legjobb NB-s bajnoki helyezése, és most megvan az esély rá, hogy ezt überelje a szakosztály.

– Mivel már Budapesten élek, nem tudok kijárni a csapat meccseire, ám a tévében megnéztem az NB II-es Csákvár elleni Magyar Kupa-mérkőzést, és nagyon tetszett az együttes játéka – mondta Temesvári Miklós, utalva a 2019. szeptember 21-én 2-0-s debreceni sikerrel végződött találkozóra. – Szerintem dicséretes, hogy a DVSC-nek lesz egy olyan csapata, amelyikre bármikor számíthat, és azok a játékosok, akiknek még korai az NB I, tudnak érlelődni az NB II-ben. Óriási lehetőség a debreceni labdarúgásnak, hogy a DEAC felkerült, gratulálok a vezetőségnek és a szakmai stábnak! Amikor lesz rá lehetőségem, mindenképpen kilátogatok egy-két mérkőzésre.

A bravúros idényt követően a következő bajnoki kiírás már nem sikerült jól, az átalakult kerettel utolsók lettek a novíciusok, ami a kiesésüket jelentette, de azt a bizonyos 1961–1962-es szezon örökké emlékezetes marad.

A futball mellett másban is jeleskedtek az egyetemisták

1962. október 8. NB II Keleti csoport
Szegedi VSE–DEAC 3:1
Szeged, 1000 néző. Bíró: Lenkefi. Gólszerző: Kéki. Jók: Temesvári II, Kéki. Minden tekintetben jobb volt az SZVSE.

A Szegedről hazafelé tartó DEAC-futballisták Békéscsaba térségében, a 142-es kilométerkőnél meglátták, hogy egy Wartburg az árokba fordult, az utasai pedig sérülten fekszenek az árokparton. „Egyszerre elfelejtették a délutáni futballcsata izgalmait, s munkához láttak a csapat orvos labdarúgói, dr. Szűcs, dr. Kassai és a csapat hat(!) orvostanhallgató játékosa. Elsősegélyt nyújtottak a bajbajutottaknak, akik bizonyára sohasem felejtkeznek el a DEAC labdarúgóinak segítőkészségéről.” (Népsport)