A DEAC vívócsapatának edzője elmondta, hogy a város és az egyetem az otthonuk, itt érzik a legjobban magukat, minden percét élvezik a közös munkának.

Csodálatosan kezdte a szezont a DEAC vívója, Battai Sugár, aki az algériai Oránban rendezett világkupán a harmadik helyen zárt egyéniben, míg csapatban aranyérmes lett.

– Nagyon örülünk a hétvégi eredményeknek – kezdte Dávid László, Battai Sugár edzője. – Zsinórban ez a harmadik idény, amikor Sugi felnőtt egyéni világkupán a dobogóra állhatott. Ilyen teljesítményre rajta kívül mostanában nem volt képes más hazai női kardvívó. Különösen annak fényében örülök a mutatott teljesítménynek, amilyen hatással volt rá az olimpiai kiküldetéssel kapcsolatos mizéria. Lelkileg nagyon mélyre került, rengeteg meló volt abból a szakadékból visszakapaszkodni.

– A jelek szerint sikerült felrázni, hiszen fantasztikusan kezdte az idényt.

– A tanítványaimmal és a DEAC-nál dolgozó edzőkollégákkal mindig igyekszünk sportolóink teljesítményét objektíven elemezni. Sugival is próbáltuk megértetni, hogy a kialakult helyzet sokak közös felelőssége, és nem csak az ő hibája. Olyan alkat, hogy elsőként mindig magában keresi a problémák forrását. Az olimpiai ciklusban mindent megtett, keményen dolgozott, szórta az okosabbnál okosabb, fontosabbnál fontosabb találatokat, és mégis úgy érezte, hogy nem tud megfelelni a döntéshozóknak. Az sem tett jót a lelkének, hogy nagyon sok emberben kellett csalódnia, sokan cserbenhagyták. Debreceniek között is többen voltak olyanok, akik amikor már a földön feküdt, képesek voltak még egyet belerúgni. Persze sok támogató is akadt, akiknek ezúton is köszönünk mindent!

– Mi történt azt követően, hogy hazatértek Párizsból?

– Hosszabb szabadságra küldtem Sugit. Abban maradtunk, hogy szeptemberben leülünk és megbeszéljük a folytatást. Bevallom, hogy ennyi csalódást követően tartottam tőle, hogy nem akarja majd a jövőben ilyen magas szinten folytatni a karrierjét.

– Szerencsére nem volt alapja a félelmeinek, újult erővel folytatta a munkát.

– Sugár vívónak született, a páston érzi jól magát. Szeptemberben úgy kezdtük el az edzéseket, hogy előtérbe helyeztük a hazai felkészülést. Sokkal többet dolgozunk Debrecenben a vívóteremben. Nekünk a város és az egyetem az otthonunk. Itthon érezzük a legjobban magunkat, minden percét élvezzük a közös munkának. A felkészülés alatt is végig csak magunkra és a vívás iránti szeretetünkre koncentráltunk. Tudjuk, hogy most vagyunk jó helyen, ott ahol lennünk kell, és az igazán fontos emberek most is mellettünk állnak.

– Mit látott, amikor a pihenő után elkezdtek ismét együtt dolgozni?

– Lépésről lépésre jött vissza Sugi önbizalma. Nagy vízválasztó volt a múlt heti felnőtt válogató. Megint agyonvert mindenkit itthon, és újra képes volt elhinni magáról, hogy tud nyerni. Jó hangulatban indult el Oránba, ahonnan egy egyéni bronzéremmel és egy csapatarannyal térhetett haza. Úgy érzem, hogy tanítványomnak ismét sikerült bebizonyítania, hogy sokkal keményebb fából faragták, mint azt sokan sejtették. Még engem is rendszeresen meg tud lepni, hogy milyen keményen is képes dolgozni a céljaiért. Egyetlen olyan edzőkollégám volt, aki az olimpiai csapat kihirdetése után felhívott és annyit mondott: ismerlek, Laci, ti az ilyenek után mindig erősebben tértek vissza. Mennyire örülök, hogy igaza lett. Úgy érzem, Sugi az elmúlt versenyeken nyújtott teljesítményével ízelítőt adott abból, hogy mire is számíthatnak tőle az ellenfelei a jövőben. Ha mondhatom így, a mostani Sugár sokkal keményebb és céltudatosabb, mint korábban bármikor volt, ahogy azt is tudja, hogy kire számíthat és kik azok, akiknek a véleménye irreleváns. Mosolyogva fog dolgozni, kőkeményen, nem fog panaszkodni, vagy feleslegesen dumálni. A versenyeken nyújtott teljesítményével bizonyít majd. Nem lennék azok helyében, akik a jövőben a páston majd szembe kell, hogy nézzenek vele.