Huszonnyolc percig tudta tartani a lépést ellenfelével a DEAC az NHSZ-Szolnoki Olajbányász otthonában, ám a harmadik negyed végén és a záró felvonás kezdetén a hazaiak állva hagyták a Mandics-csapatot, így megérdemelt, 13 pontos sikert arattak a forduló rangadóján.
Tartalékosan lépett pályára a Debreceni Egyetem alakulata Szolnokon, hiszen a régóta maródi Mócsán Bálint mellett a válogatott szünet alatt műtéten átesett Danilo Osztojics sem állt Andjelko Mandics rendelkezésére. Az Olajbányász rögtön a találkozó elején igyekezett kihasználni a center hiányát, Aimaq vezérletével a negyed első felében hétpontos vezetésre tettek szert (11-4). A debreceni szakmai stáb már épp az időkérésen gondolkodhatott, amikor Drenovac triplájával megkezdte a felzárkózást a DEAC, a következő percekben pedig egyértelműen átvették az irányítást, sőt Garamvölgyi duplája után sikerült kiegyenlíteni. Ezután sem lassítottak hajdúságiak, stabil védekezésükre alapozva igyekeztek gyors támadásokat vezényelni, melynek egy 13-0-s roham lett az eredménye, így Jovanovics két pontos büntetői ellenére is 13-17-et mutatott az eredményjelző tíz perc játékot követően.
A második negyed kezdetén felváltva estek a kosarak, vendég részről a kétszámjegyű ponttermést hamar átlépő Drenovac mellett Anderson és Hőgye is megszerezte első pontjait egy tripla formájában, sőt Kovács is feliratkozott a pontdobók listájára, míg a hazaiaknál Szubotics és Aimaq volt nagyon aktív. A negyed derekán megtorpantak a fehér feketék, s bár a Tisza-partiak is rengeteg üres dobást hibáztak, Jovanovics betörése után előbb kiegyenlítettek, Pallai gyorsindításával pedig két perccel a félidő előtt újra átvették a vezetést (34-32). A negyed hajrájában újra felgyorsultak az események, s bár Garamvölgyi és Williamson távolijai után ismét döntetlen volt az állás, az utolsó momentum Pallaié volt, a bedobó utolsómásodperces hárompontosával 41-38-al vonulhattak az öltözőbe a felek.
A fordulás után Pallai négy pontjával növelte előnyét a házigazda, de a debreceni válasz sem váratott magára sokáig, a két egykori szolnoki, Pongó és Williamson volt eredményes közelről, Garamvölgyi duplája után pedig már csak egy volt közte (45-44). Szubotics kosaraival ismét meglépett az Olaj, de a harcosan játszó DEAC tapadt ellenfelére, sőt a negyed második felében Anderson hármasával sikerült kiegyenlíteni (51-51). A negyed hajrája azonban ismét a hazaiaké volt, 12 pontjuk maradt válasz nélkül, így a záró felvonást kétszámjegyű fórral várhatták.
Az utolsó etapban Williamson egy pontos távolival ugyan megtörte a rossz sorozatot, de a hazaiak lendületét így sem sikerült, akik hatékony lepattanózásuknak és gyorsindításaiknak köszönhetően fokozatosan növelték előnyüket, olyannyira, hogy Lukács és Lewis zsákolása után már gyakorlatilag el is dőlt a találkozó (73-56). Tekintettel az év végi erőltetett menetre, a hátralévő időben Andjelko Mandics már egy alaposan megfiatalított csapatnak szavazott bizalmat akik éltek is a lehetőséggel, s bár tíz pontnál közelebb nem sikerült kerülniük, küzdeni akarásuk több, mint dicséretes volt. Örömteli, hogy a végjátékban két akladémista, Fekete-Gál Csongor és Falsár Botond is megszerezte élvonalbeli első pontjaikat, de a lényegen ez sem változtatott, a Szolnok megérdemelt, 80-67 arányú győzelmet aratott.
NHSZ-Szolnoki Olajbányász – DEAC 80-67 (13-17, 28-21, 22-13, 17-16)
SZOLNOK: Jovanovics 11/3, PALLAI 18/3, Lukács 2, Rudner 2, AIMAQ 16 csere: SZUBOTICS 16, Krnjajski 8, Lewis 7, Peringer, Horváth.
vezetőedző: Oliver Vidin
DEAC: Pongó 7/3, Anderson 8/6, DRENOVAC 19/6, WILLIAMSON 10/6, Garamvölgyi 9/3 csere: Hőgye 6/3, Kovács 4, Neuwirth, Flasár 2, Fekete-Gál 2, Czermann.
vezetőedző: Andjelko Mandics
Andjelko Mandics: A mérkőzés a harmadik negyed utolsó perceiben és a záró negyed elején dőlt el, ez volt az a szakasz, amikor a Szolnok egyértelműen felénk tudott nőni, és könyörtelenül megbüntette az egyébként elkerülhető hibáinkat. A találkozó többi részében szerintem jól játszottunk, de sajnos egy ilyen erős csapat otthonában nem férnek bele ilyen rövidzárlatok, negyven percig koncentrált játék kell a győzelemhez. Nehéz hetek elé nézünk, és a sérülek miatt sem vagyunk könnyű helyzetben, de nem szabad keseregnünk, csapatként kell tovább harcolnunk a céljaink elérése érdekében.