Hiába nyertünk, nem dőlhetünk hátra

Fodor Antal szerint a Debreceni Egyetem alakulata sokat profitált abból, hogy Pavliuk remek teljesítményt nyújtott a Kecskemét ellen.

Két sima és két szoros játszmát hozott a DEAC-Kecskemét meccs a TippmixPro Férfi NB I Extraligában. A négy szettből hármat behúztak röplabdázóink, így a szezon első hazai bajnokiját 3:1-es győzelemmel zárták. Fodor Antal legénysége öt mérkőzés után két sikerrel és három vereséggel rendelkezik, ez a mérleg jelenleg a hetedik helyhez elég.

A gyengébben sikerült szezonrajt után ezt egy nagyon fontos győzelemnek tartom – szögezte le Fodor Antal. – Ha nagyon sarkosan akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy Vlad Pavliuknak extra napja volt, ezért diadalmaskodtunk. Abban bízom, hogy a két simább szett mutatja inkább azt, hogy hol tart ez a két csapat. Azt is megtapasztaltuk, hogy a röplabda olyan sportág, amelyben bármikor meg lehet akadni. A harmadik szettben sajnos többet hibáztunk a kelleténél. A rontásokkal gyakran a saját dolgunkat nehezítettük meg, elég csak a pontatlan nyitásokra gondolni. Ez olyan dolog, amit egy jó eredményre törő csapat nem engedhet meg magának. A nyitásfogadásunk sem ütötte meg azt a szintet, amit elvárnék, ez pedig a támadásépítést és a feladó dolgát is megnehezítette. Amikor Marlonhoz több labda eljutott, akkor ő biztos kézzel értékesítette a lehetőségeket. Minden elemben akadtak váratlan megingásaink, ezen változtatnunk kell – hangsúlyozta a vezetőedző.

Ezen a héten nem lesz kötelezettségünk a pontvadászatban, legközelebb jövő vasárnap a tabella negyedik pozícióját elfoglaló MAFC otthonában bizonyíthatunk.

A MAFC hozzánk hasonlóan hektikusan kezdett. Ők is beleszaladtak már váratlan vereségbe. Szerintem mindkét csapat a negyedik helyért is harcban lehet az alapszakaszban. Amennyiben nyernénk, akkor javítanánk az eddigi botlásainkat. A győzelem nem lesz könnyű, el kell ismerni, hogy hazai pályán az ellenfelünk az esélyesebb, de ez nem azt jelenti, hogy feltett kézzel lépünk pályára – zárta mondandóját Fodor Antal.

Fotó: Szolnoki László