Az első félidőben a jóval magasabb szintet képviselő újpestiek eldöntötték a párharcot, így U19-es lányaink pont nélkül tértek haza a fővárosból.
A hét utolsó napján a legnehezebb feladat várt Laczkovszki Ágnes tanítványaira, akik a makulátlan mérleggel rendelkező, a bajnoki cím toronymagas várományosához, az UTE alakulatához látogattak. A házigazda volt az esélyes, már az bravúrnak számított volna, ha lányaink ponttal térnek haza a fővárosból.
De nem feltartott kezekkel léptünk pályára, bátor támadójátékkal rukkoltunk elő, viszont az 5. minutumban jött egy rövidzárlat, három percen belül széleken megbontották védelmünket és háromszor bevették a kapunkat a lila-fehérek. Érezhetően megfogott minket a gyorsan jött hátrány, felbomlott a csapategység, ez pedig a játék rovására ment. A házigazda akarata érvényesült, de mi is próbáltunk építkezni, ám a tizenhatosnál elfogyott a tudomány. A 26. percben negyedjére is megzörgette hálónkat ellenfelünk, majd a szünetet jelző sípszó előtt, ötre növelte előnyét.
A térfélcserét követően rendezettebbek voltunk, de továbbra is a fővárosiak akarata érvényesült és az 57. minutumban bevitték a hatodik találatot. Mindent megtettünk, hogy kozmetikázzunk az eredményen, volt is rá néhány alkalom, de a befejezéseknél nem a legjobb megoldásokat választottuk. Ha kicsit higgadtabbak vagyunk a kapu előtt, faraghattunk volna a különbségen, nem találtunk be, így 6-0-ra az UTE nyerte a meccset.
MLSZ Leány Regionális U-19 Északkeleti csoport 13. forduló
UTE I. – DVSC-DEAC: 6-0 (5-0)
DVSC-DEAC: Szilágyi – Nagy E., Papp B., Gáll, Perpék, Egri, Veres, Homovics (Sohajda 52’), Csonka, Kapczár, Hock (Horváth 30’)
Edző: Laczkovszki Ágnes
Laczkovszki Ágnes: Az első percekben bátran letámadtunk, odaértünk ellenfelünk kapuja elé, lehetőségünk viszont kimaradt. Ez vissza is ütött, ugyanis hamar háromgólos hátrányba kerültünk. Ez megfogott minket, voltak, akik lélekben már feladták, és egymást hibáztatták. Próbáltuk saját játékunkat megvalósítani, de az újpestiek letámadtak minket, bár párszor eljutottunk a tizenhatosig, de a védelmet nem tudtuk megbontani. Az első félidő fizikálisan felőrölt minket, ráadásul sérülés miatt kétszer cserélnem kellett. Szünetben próbáltuk rendezni a sorokat, a második játékrészben is ellenfelünk dominált, ám mi is odaértünk a kapujuk elé. Ha higgadtabbak vagyunk, faraghattunk volna a különbségen. Bár nyújthattunk volna jobb teljesítményt, azt be kell látni, az UTE más szintet képvisel, mint a többi csapat.
