Először találkozott akadémiai ellenféllel az idényben U12-es csapatunk, amely nem vallott szégyent, de a DVTK érvényesítette a papírformát.

Ötről a hatra jutott az évad elején a DEAC U12-es csapata, amely előbb a Nyíregyháza, majd a Mezőkövesd ellen aratott fölényes győzelmet. Nem spóroltak a gólokkal a debreceni legények, kisebb megingásokat leszámítva elöl-hátul jól működött a csapatjáték, vagyis bizakodva várhattuk a folytatást. A realitás ugyanakkor azt diktálta, hogy a mögöttünk hagyott hétvégén az idény eddigi legnehezebb erőpróbájával szembesül Szabó János alakulata.

A Diósgyőr, vagyis akadémiai csapat érkezett a cívis városba, az ilyen mérkőzések mindig rendkívül hasznosak növendékeink fejlődése szempontjából. Persze szó sem volt arról, hogy feltett kézzel léptek volna pályára, igyekeztek megnehezíteni jóval esélyesebb ellenfelük dolgát. Hellyel-közzel sikerült is, mert bár a DVTK hamar megszerezte a vezetést, a mieink nem mondtak le a játékukról, bátran futballoztak. Többnyire a debreceni térfélen pattogott a labda, az első negyedben háromszor talált be a rivális, a másodikban viszont már csak egy helyzetét tudta gólra váltani.

Mondhatni, az első félidőben eldőlt a mérkőzés, de ez semmit sem befolyásolt, mert továbbra is elszántan küzdöttek a srácok. Meg is lett az eredménye: három perc alatt két debreceni gólt jegyezhettünk fel, vagyis sikerült közelebb zárkóznunk a vendégekhez. A harmadik negyedben a DEAC volt a jobb, mert a Diósgyőr csak egyszer volt eredményes, a záró szakaszban viszont már nem sikerült féken tartanunk az ellenfelet. Így a vége sem lett szoros, 8–2-es vereséget szenvedtünk, de arra a játékra, amelyet hatvan percig nyújtott a csapat, bátran lehet alapozni.

MLSZ Országos U12 Észak-Kelet, 3. forduló

DEAC–DVTK 2–8 (0–3, 0–1, 2–1, 0–3)

DEAC: Koós – Szatmári, Bencze G., Hunya, Bán, Herman, Kecskés, Mézes, Köblös

Cserék: Czentye, Bencze P., Kovács Zs., Kiss Á., Szerepi-Nagy

Vezetőedző: Szabó János

Gólszerzők: Szatmári 50′, Mézes 53′

Szabó János: A szezon eddigi legkomolyabb erőpróbája várt ránk, hiszen az első akadémiai együttessel mérkőztünk meg a bajnokság során. Felvállaltuk a nyílt sisakos játékot egy igen erős ellenféllel szemben, de az igazsághoz tartozik, hogy igencsak meggyűlt a bajunk a vendégek felállási formájával és képességeivel szemben is. Nem voltunk elég egységesek a védekezésben és rengeteg helyzetet engedtünk a diósgyőrieknek, akik éltek is a lehetőségeikkel. Labdabirtoklásban türelmesebbnek kell lennünk a jövőben, hiszen ezúttal leginkább mélységi játékban gondolkodtunk. Az első három negyed mutatott játékával elégedett vagyok hellyel-közzel, viszont az utolsó húsz percben egy szétesett csapat benyomását keltettük. Úgy gondolom, hogy egy jóval szorosabb eredményre is képesek vagyunk, ha tanulunk a hibáinkból.