Sokáig vezetett Monoron U19-es csapatunk, de az utolsó szó a hazaiaké volt, így elszenvedtük első vereségünket a bajnokságban.
Rendkívüli stabilitás jellemzi az új idényben a DEAC U19-es csapatát, amely az első három mérkőzését egyaránt kapott gól nélkül hozta le a regionális bajnokságban. Ráadásul mindhárom találkozót sikerült megnyerniük fiataljainknak, így bizakodva, kedvező előjelekkel utaztak Monorra vasárnap délután.
Egyszer minden sorozat megszakad, ezúttal nem tudtunk olyan lendületesen kezdeni, mint a korábbi fordulókban. A csapat erejét mutatja, hogy a monoriak pontosabb és frissebb játékuk ellenére sem tudtak betalálni, szokás szerint jól zárt a debreceni retesz. Az első húsz perc után a mezőnyben is új erőre kapott Dávid Tamás együttese, amely fokozatosan elérte a megfelelő fordulatszámot, egyre több támadás jutott el a hazai kapuig. A félidő legvégén a vezetést is megszereztük, Szabó Norbert juttatta előnyhöz csapatunkat.
A Monor persze nem hagyta annyiban a dolgot, a térfélcsere után elszántan küzdött az egyenlítésért. Jöttek is a helyzetek, de álltuk a sarat, továbbra sem kapituláltunk. A gyors ellenakciók végén akár a második gólt is megszerezhettük volna, mégis inkább az volt benne a levegőben, hogy egy pontot otthon tart a rivális. Aztán váratlanul három lett belőle… Küzdöttek, hajtottak a srácok, ám a végére elfáradtak, a Monor pedig megbüntette a megingásokat, a ráadásban sajnos fordult a kocka. Korosztályos csapatunk 2–1-re kikapott, ez volt a mieink első veresége a bajnokságban – a negyedik helyről várhatjuk a REAC elleni folytatást.
MLSZ Regionális U19 Kiemelt Kelet, 4. forduló
Monor SE–DEAC 2–1 (0–1)
DEAC: Tóth D. (Stankovics 46′) – Patai Á., Rónai (Fórizs 56′), Miskolci, Berki, Hatvani (Bári 56′), Shodmonov (Kulcsár 80′), Szabó N., Boga (Vass 71′), Kristóf (Sallai 46′), Oláh
Cserék: Stankovics, Sallai, Bári, Fórizs, Vass, Kulcsár
Vezetőedző: Dávid Tamás
Gólszerző: Szabó N. 45′
Dávid Tamás: Nem sikerült úgy kezdenünk, ahogy szerettünk volna, fáradtan és enerváltan mozogtunk. Az első félidő derekától sikerült kicsit visszatalálnunk a saját stílusunkhoz, és ez gólt eredményezett. A második félidőben hagytuk, hogy az ellenfelünk akarata érvényesüljön, és nem tudtuk a saját játékunkat játszani. Ennek eredménye az lett, hogy több helyzetet alakított ki a hazai csapat, mint mi. A csapategységünk erejét bizonyítja, hogy mindig volt egy segítő társ, így sokáig álltuk a sarat. A meccs végére sajnos fejben elfáradtunk, két hibánkat kihasználva fordítottak a hazaiak. Összességében hiányzott a csapatból az átütő erő, pontatlanul játszottunk, a párharcokat elvesztettük, és a labdabirtoklásunk is döcögősen ment. De ezek azok a meccsek, amelyekből sokat lehet tanulni, és célunk, hogy a hibáinkat leredukáljuk, az erősségeinket pedig tovább fejlesszük. Hajrá, DEAC!
