Jövőre is cél az Európa-bajnokság

Véget ért a kontinensviadal, a DEAC cheerleaderei hasznos tapasztalatokkal gazdagodtak.

Június 27. és 29. között Szlovénia fővárosában, Ljubljanában rendezték a Cheerleading Európa-bajnokságot. A nyitó ceremónián, az országok bemutatásánál utánpótlásedzőnk és sportolónk, Hajdú Zsófi és egy pécsi versenyző képviselték hazánkat, ők ketten vitték be a magyar zászlót. A következő napokban pedig a koreográfiák bemutatása volt soron. A DEAC senior pom team kategóriában indult, és végül a 18. helyen zárt.

Nem vagyunk sem szomorúak, sem csalódottak, hiszen minden sportoló otthagyta a szívét-lelkét a versenytalajon, mindenki a maximumot nyújtotta és a csapat egy hibátlan gyakorlatot mutatott be – kezdte az értékelést a DEAC cheerleadereinek a vezetőedzője és egyben a csapat tagja, Ócs Adrienn. – Amikor a backstage-ben visszanéztük a videót magunkról, könnyezve borultunk egymás karjaiba a büszkeségtől, mert mi sem hittük, hogy ilyen – felkészülést nehezítő – körülmény ellenére ilyen jól fog sikerülni a szereplésünk. Végtelenül büszke edző vagyok. Kevesen tudják, hogy ezek a lányok az elmúlt fél évben min mentek keresztül, hogy mennyit küzdöttek ezért a két perc csillogásért egy Európa-bajnoki talajon – tette hozzá Ócs Adrienn.

A szakvezető elmondta továbbá, hogy nagy reményekkel vágtak neki az idei szezonnak, hiszen tavaly minden versenyt megnyert a senior pom team csapatunk, így nem titkolt cél volt, hogy idén az Eb-n képviselje együttesünk hazánkat és a DEAC-ot.

A kvalifikációt sikerült megszereznünk, ami óriási motiváció volt számunkra. Az idei évben nem én koreografáltam a gyakorlatunkat, külföldi edzőt kértünk fel erre a feladatra, akinek a csapata többszörös Európa-bajnok, és mindig a mezőny élén végez. A második félévben azonban elindultunk a lejtőn lefelé, a sok siker után erre senki sem számított. A csapat 16 főből áll, nem lehetünk kevesebben, mert akkor diszkvalifikálnak az Eb-ről. Két hónap alatt négy sportoló lépett ki, az egyik edzőnktől is elbúcsúztunk, aki szintén a csapat tagja volt, de a kegyelemdöfést az egyik kulcsfontosságú sportolónk komoly sérülése adta meg. Ezekben a hónapokban zajlott a MEFOB, az ELTE Spring Open, illetve a magyar bajnokság is, mindezeken csak 15 fővel tudtunk kiállni, és ez sajnos megmutatkozott az eredményeinken is. Embert próbáló időszak volt számunkra, és edzőként az eddigi pályafutásom alatt soha nem volt még ilyen nehéz szezonom. Hálás vagyok azért, hogy kitartottak a megmaradt sportolók mellettem az utolsó pillanatig, bíztak benne, még innen és ebből is fel lehet állni. Szerencsére van utánpótláscsapatunk, ahonnan két juniorversenyzőt fel tudtam hozni. Le a kalappal, hogy milyen gyorsan beilleszkedtek a lányok, és felvették a felnőttcsapat tempóját. Nélkülük nem lett volna meg a létszámunk. Nagyon hálásak vagyunk a DEAC-nak a támogatásért, és mindenkinek, aki szurkolt nekünk – sorolta Ócs Adrienn.


Az Európa-bajnokságot megelőző hetekben emelt edzésszámmal és nagyobb intenzitással dolgozott a csapat, hogy javítson az állóképességen, megmaradjon a dinamika és erő a koreográfia legvégéig.

Talán sokan láttak minket a DEAC-pályán vagy a Nagyerdei Stadionnál, ugyanis hetente kétszer kötelezően lejártunk futni. Hihetetlen volt számomra az az erő, kitartás és küzdeni akarás a lányok szemében, egyszer sem panaszkodtak, még akkor sem, ha harminc fokban nyomták. A felkészülés alatt a maximumot nyújtottuk, mindent megtettünk azért, hogy méltón képviseljük szeretett klubunkat és hazánkat. Azt gondolom, hogy önmagában egy Európa-bajnokságon való szereplés is óriási dolog, leírhatatlan érzés olyan nagynevű csapatokkal egy talajon állni, mint az osztrák Milleniumdancers, amelynek tagjai minden évben leutaznak hozzánk segíteni a fejlődésben; vagy a finn, norvég, görög, ukrán csapatok, amelyek az Eb éremtáblázata alapján a legeredményesebb országok között szerepeltek. Kis hazánk ebben a kategóriában mindig a középmezőnyben végez, hihetetlenül erős és szoros ez a mezőny. Mindenki dolgozik azon, hogy egyre jobbak legyünk, fejlődjünk és néhány év múlva akár a legjobb tízben is ott lehessünk. A pontszámok alapján erre minden esély meg van, hiszen nagyon kevés a különbség a középmezőnyben lévő csapatok között.

A DEAC-tagok többségének – kettő kivételével – ez volt az első Eb-szereplése, ezekre a tapasztalatszerzésekre szükség van a fejlődéshez.

Edzőként rengeteget hozzátett ez az élmény, még motiváltabb és elszántabb vagyok, tele ötletekkel. Nem titkolt célom, hogy jövőre is kijussunk, és még jobb eredményt érjünk el. Izgatottan várom a következő szezont, a válogatónkat és bízom benne, hogy tehetségesebbnél tehetségesebb sportolók fognak hozzánk csatlakozni – hangsúlyozta a szakvezető.

A DEAC korábbi cheerleadere, Csatári Anna, aki két Európa-bajnokságon is szerepelt a csapattal, felvételről látta együttesünk szereplését.

Egy erős, összeszedett gárdát láttam versenyezni. Bárkire közelített rá a kamera, mindenki arcán a cheerface, a mosoly és az akarás volt. Egy igazi csapat állt a talajon. A bírók “csak” ennyit láthattak, de a valóság ennél mindig sokkal több. A csapat mögött, amely egy egységként állt ki, ott van egy nagyon nehéz felkészülési időszak rengeteg csalódással, sérüléssel, összeomlással, feszített időbeosztás és bizonytalanság okozta stresszel. A lányok ezt mind végigcsinálták. Nyertesei egy olyan csatának, amit sem a bírók, sem a követők nem láthattak, egy olyan küzdelemnek, amiről senkinek sem beszéltek, de a mindennapokat nehezebbé tette. Mérhetetlenül büszke vagyok rájuk. A DEAC méltón képviselte az országot egy nívós rendezvényen. Összehasonlítva ezt a koreográfiát és a csapatot az elmúlt két Eb-hez képest, tagadhatatlan a fejlődés – jelentette ki Csatári Anna.