Bács Zoltán: Szeretnénk megfelelni a feladatnak

Hosszú évek szisztematikus és türelmes építkezése vezetett oda, hogy a DEAC futballcsapata az NB II-ben szerepelhet. Az egyesület a másodosztályban is megtartaná az egyetemi értékrendet.

A futballszerető debreceni polgárok korábban is követték a Debreceni Egyetem labdarúgócsapatának szereplését, ám amióta eldőlt, hogy az együttes a következő szezont az NB II-ben kezdi, még nagyobb figyelem irányul rá. Nem véletlen, hiszen sporttörténeti sikert ért el a DEAC futballszakosztálya, mivel még soha nem szerepelt az egycsoportos NB II-ben. Éppen emiatt sok szurkolóban felmerült, milyen feltételekkel tud majd az egyesület részt venni a profik között. A választ dr. Bács Zoltán kancellártól kaptuk meg, aki évtizedek óta tevékeny részese Debrecen város sportéletének. Jelenleg a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) alelnöke, a DEAC koordinációs igazgatótanács elnöke és a DVSC Futballszervező Zrt. felügyelőbizottsági elnöke is egyben.

– Remek szezont tudhat maga mögött a futballcsapat, hiszen az élen fejezte be a küzdelmeket, ennek köszönhetően az NB II-ben indulhat. Mit jelent ez a siker az egyesület számára?

– Százéves története alatt a klub DEAC néven soha nem szerepelt az egycsoportos második vonalban. 1961 és 1963 között ugyan játszott két idényt az NB II-ben, ám abban az időben a másodosztály két csoportra (Keleti és Nyugati) volt osztva. Emellett többször is volt NB II-es – például a hatvanas-hetvenes években -, de akkor valójában az a harmadik vonalat jelentette, hiszen NB I B is létezett. Egyetemi csapat, a DASE és a DEAC fúziójából létrejött Debreceni Universitas SE (DUSE) a kommunista pártállami idők utolsó tíz évében az 1980-81-es, az 1981-82-es, valamint az 1988-89-es bajnokságokban szerepelt az NB II Keleti csoportjában. Akkoriban a tizenhat csapatos NB I mellett kétszer 16 csapat játszott az NB II-ben, így 48 együttes alkotta az első- és második osztályokat, most viszont 12 plusz 20, azaz 32 csapat közé ért oda a klub. Így azt mondhatjuk, hogy a jubileumi bajnoki évben – igaz, egy nem teljes szezont követően – odajutott a szakosztály, ahol még sohasem volt. Hosszú évek szisztematikus munkája és türelmes építkezése vezetett ide, ami a szakosztály előtt áll az pedig egy olyan feladat, aminek szeretnénk megfelelni az anyagi lehetőségeink határán belül, ahogy eddig is tettük. Azaz mindenképpen, de nem minden áron.

– Miként tud az egyetem futballcsapatot működtetni egy profi ligában?

– Ezt nem az egyetem, hanem a DEAC Sport Nonprofit Közhasznú Kft. teszi meg, amely az egyetem kilencvenhét százalékos tulajdona, míg három százalékban a DEAC egyesülethez kötődik. A Kft. 2006-ban alakult meg, ez versenyezteti évek óta a DEAC család NB I A csoportos férfi kosárlabdacsapatát, az Erste Ligában szereplő jégkorongcsapatot, itt működik az NB I-es férfi és női futsal-, az extraligás férfi röplabda-, az első osztályú floorballcsapat, az amerikai foci- és a férfi kézilabda-szakosztály. Hazai viszonyok között olyan modellt valósítunk meg, mint az USA-ban, ahol az egyetemi identitást és az intézmény népszerűsítését nagyrészt a sportra alapozzák.

– A vírushelyzet befolyásolhatja a működést?

– A következő szezon biztosan különleges lesz, hiszen a koronavírusból kifolyólag egy ismeretlen helyzettel áll szemben a világ, amely a sportra és vele együtt a turizmusra és a vendéglátási fogyasztásra különösen nagy hatással van. Nem tudja senki igazán, hogy mikor, hogyan szabad játszani, mikor, milyen körülmények között lehetnek majd nézők, ami nélkül nem az igazi a sport. Bizonytalan, mikor lehetnek nemzetközi megmérettetések. Néhány hónap szünet után, ősszel például újra támad-e a vírus, lesz-e ellenszer. Sok-sok nyitott kérdés, ami a jövő alakítását nagyon nehézzé teszi. Éppen ezért különösen nagy szerepe van az előre gondolkodásnak, a tervezésnek, a különféle opciókra való felkészülésnek és mindemellett is nagy a bizonytalanság. Komoly költségtényezők jelennek meg a kluboknál az egészségvédelemmel kapcsolatban, ugyanakkor a bevételek lehetősége is biztonsága szűkül, tehát van megoldani való feladat bőven. Higgyünk benne, hogy jóra fordul a helyzet, de ez a helyzet egy új tapasztalás. Látni kell, hogy egy sportolónak – különösen, aki abból szeretne hivatásszerűen megélni is – a több lábon állást mindig szem előtt kell tartani és az egyetem, a tanulás pont ennek a lehetőségét teremti meg.

– Hol játssza majd a DEAC a meccseit?

– Mivel az Egyetemi Sporttelep jelenleg nem alkalmas az NB II-es követelmények teljesítésére, ezért a licenckérelemben a Nagyerdei Stadiont jelölte meg a klub a mérkőzések helyszínéül. A létesítmény a DVSC meccseinek és irodáinak az otthona, de nem idegen a DEAC számára sem, hiszen a Debreceni Egyetem szolgáltatásait megjelenítve a Nagyerdei Stadion egyfajta „Rekreációs Pláza”-ként működik az év 365 napján. A stadion kívülről elérhető helyiségeiben található a Sportegészségügyi, Életmód és Terápiás Központ, amit mi csak SET-nek nevezünk és ahol a Sportorvosi Tanszékünk és a Sportklinikánk is működik. Itt van a háromezer négyzetméteres egyetemi UNIFIT Fitnesz Központunk, a hétszáz négyzetméteres asztalitenisz központunk, itt készül az egyetem Informatikai Karához köthető esport központja és itt található a Hall, az egyetem egyik legnagyobb kulturális tere. Mindezeket az egyetem és vállalatai működtetik főként piaci igényekre alapozva. A feljutással a közel hétezer négyzetméter területű külső funkció mellett a belső terület, a pálya és annak kiszolgáló felületei, plusz a nézőtér így nem évi 15-20, hanem 40-45 alkalommal lesz futballmérkőzés helyszíne. Ezen kívül a virágkarneváli show és az egyetemi yoUDay is a debreceni stadion jellegzetes eseménye. Az egyetem pályája egyébként is – reményeink szerint – építkezés helyszíne lesz 2021-ben, hiszen a sporttudományi képzések hallgatói létszámának növekedése miatt szükség van az oktatási felületek bővítésére, így az ottani régi lelátó megtartásával és annak egy új épületegyüttesbe való beillesztetésével új tantermeket, öltözőket, üzemeltetési területeket nyerhetünk.

– Eddig amatőr státuszú volt a csapat, a játékosok a munka mellett futballoztak, vagy egyetemre jártak. A másodosztályban is így lesz?

– Az egyetemi értékrendet ezt követően is megtartanánk, azaz szeretnénk, ha egyetemi hallgatók továbbra is a keret tagjai lennének, ahogy most is voltak tizenketten, az előző évben záróvizsgázó két játékos mellett. Olyanok is maradhatnának, akik a futball mellett dolgoznak, vagy fordítva, és nyilván lesznek olyanok is a jelenlegi szabályok szerint, akik kettős igazolással a DEAC játékosai is a DVSC mellett, azaz a kicsit sajátos modell szerinti működésünket szeretnénk megtartani.

– Ezek szerint a DVSC-vel való kapcsolat megmarad.

– Nemcsak a DVSC és a DEAC, hanem a DVSC és az egyetem kapcsolata is kiváló az elmúlt húsz évben. A DVSC-vel működő jó kapcsolat régi időre nyúlik vissza, biztos vannak, akik emlékeznek, hogy például 2007-2012 közt a Loki fiókcsapata DVSC-DEAC néven a másodosztályban szerepelt, ahol 2009-ben a Ferencváros mögött, 2010-ben pedig a Szolnok mögött az ezüstéremig jutott. Akkor az valójában a DVSC csapata volt, amihez az egyetem a DEAC nevét és pályáját adta, most viszont valóban az egyetemi klub jutott el a másodosztályig.

– Mennyiben segítheti ez az együttműködés a debreceni futball fejlődését?

– Az egész futballpiramis gondolata tavaly nyáron vált komollyá, amikor a DVSC vezetésével, elnökével egyeztettünk a lehetséges jövőről, az együttműködésről. A kijelölt célt most sikerült elérni, így egy első osztályú DVSC jelentheti a városban az elérhető csúcsot, mögötte az egyetemi csapat a kettős életpályamodell valódi színterévé válhat, ahol a futball mellett a tanulás is fontos lehet, de a fiatal tehetségek számára a második vonalban való erősödés is segíti a kitűzött célt a csúcs felé törekedve, a harmadosztály pedig a legidősebb utánpótlás korúak, vagyis a legfiatalabb felnőttek lépcsőfoka a fejlődés útján. Ne felejtsük el azt sem, hogy az egyetem segítette a Debreceni Labdarúgó Akadémia megvalósulását is Pallagon, és Debrecen városa, valamint a DVSC mellett ma is alapító tulajdonosa a működtető cégeknek. Így aztán ebben a furcsa, sosem tapasztalt vírussal terhelt időszakban, a folytatódó NB I-ben: Hajrá, Loki!

– A városról sem szabad elfeledkezni…

– Nem feledkezünk el egymásról sosem, minden komoly ügyben egyeztetünk, kijelöljük a stratégiai célokat és tudjuk, hogy mindenki aszerint cselekszik. Debrecen fejlődése nem lenne olyan sikeres az egyetem nélkül és fordítva sem lehetnének az egyetem projektjei olyan sikeresek városi egyetértés nélkül. A sportban is komoly együttműködés van, mindig az aktuális feladatok és lehetőségek szerint. A DEAC-ot illetően 2018 nyarán létrejött egy koordinációs igazgatótanács, amelyben vezetői által képviselve vannak a DEAC család kötelékében működő sportszervezetek, az egyetem rektora és kancellárja, a város polgármestere, az egyetemi városrész országgyűlési képviselője, a sporttudományi intézet igazgatója, azaz egy széles körű egyeztetési lehetőséget is jelent ez a fórum, ami szintén biztosítja a koordinált lépéseket. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a DEAC közel háromezer igazolt sportolójával az egyik legnagyobb hazai sporthálózat, amely nemcsak az egyetem, hanem egyben a város, sőt a határon innen és túl tíz városban jelen lévő Debreceni Egyetem által a régió polgárait is szolgálja, sportolási lehetőségként, szórakozásként, közösségformálásként.
Nyitrai Daniella