A DEAC játékosok közreműködésével készült el az ultimate frizbi hivatalos szabálykönyvének magyar fordítása. Fontos esemény ez a játékvezető nélkül játszott sportág fejlődésében.

A DEAC frizbiszakosztályának több sportolója is részt vállalt az ultimate frizbi szabálykönyvének lefordításában. Az olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy miért fontos hír ez, egyáltalán miért sportolók fordítanak egy hivatalos sportági dokumentumot? E kérdések kapcsán fordultunk Rácz Árpád szakosztályvezetőhöz, illetve Szilágyi Kamillához, a magyar szabálykönyv egyik lektorához. A válaszokon túl sok érdekességet megtudtunk a sportág jellegéről és a DEAC FreeBees működéséről.

Árpi, előbb hozzád fordulok azzal a kérdéssel, hogy miért nagy dolog az, hogy elkészült a szabálykönyv magyar változata?

Rácz Árpád: Kezdjük talán azzal, hogy az ultimate frizbi játékvezető nélkül játszott sport, melyben a fizikai érintkezés nem megengedett, és a játékosok maguk felelősek a tiszta játékért, a szabályok alkalmazásáért és betartásáért. Nagy felelősség hárul tehát a pályán lévőkre, hogy a mérkőzések ne végtelen viták sorozatává váljon, s ehhez elengedhetetlen, hogy minden játékos tisztában legyen a szabályokkal. Mivel ebben a sportban is minden résztvevő a győzelemre hajt, a játék hevében akaratlanul is kialakulnak nehezen kezelhető helyzetek, pedig ilyen esetekben is dönteni kell, hogy mely szabályt alkalmazzuk a helyzet megoldására. Az, hogy van magyar szabálykönyv, elsősorban a kezdőbb játékosoknak nyújt nagy segítséget, hogy hamarabb átlássák mi miért történik a pályán, és hogy a részletszabályokkal hamarabb tisztába kerüljenek. Kamilla például nem rég csatlakozott a klubhoz, és biztos vagyok benne, hogy még jól emlékszik olyan helyzetekre, amikor fogalma sem volt, hogy egy-egy megállás után miért úgy folytatódott a játék, ahogy.

Szilágyi Kamilla: Na igen, eleinte rengeteg olyan szitu volt, amikor csak kapkodtam a fejem, és kezdetben el sem akartam hinni, hogy lehetséges versenyszerűen, tétre menően küzdeni bíró jelenléte nélkül. A csapat egyik edzője úgy fogalmazott, hogy ebben a sportban nincs bíró, de van 14 játékvezető, azaz a pályán lévő játékosok azok, akik felelősek a szabályok betartásáért és az ellenfelek kölcsönös tiszteletéért. Nekem nem okozott gondot, hogy a szabályokkal megismerkedjek, egyrészt mert edzéseken sokat foglalkoztunk ezzel, másrészt angol szakon tanulok az egyetemen, így a hivatalos szabálykönyv értelmezése nem okozott gondot, de aki az angolban kevésbé járatos, nyilván hátrányból indul a szabályok elsajátításában.

Igen, a magyar szabálykönyvnek így valóban van létjogosultsága, de miért játékosok fordítanak egy hivatalos sportági dokumentumot, miért nem a szövetség vagy egy fordítóiroda lája el ezt a feladatot?

R.Á.: A fordítás elkészítését a hazai szövetség kezdeményezte, és a sportvezetőknek az volt a célja, hogy olyan dokumentum készüljön, amely nem pusztán egy magyarra történő szövegátültetés, hanem megfelel a sportágban használt zsargonnak, és így kezdők és tapasztaltabb játékosoknak egyaránt jól használható. Pályázatot írtak ki a fordítás elkészítésére, és mi a csapattal megbeszéltük, hogy vállalkozunk a feladatra.

Sz.K.: Biztos mindenki olvasott már olyan használati utasítást, aminek tökéletes a nyelvtana, jók benne a szófordulatok, de érződik rajta, hogy valami stimmel a tartalommal. Ez olyankor fordul elő, ha a fordító nem eléggé járatos a szöveg szakmai hátterében. Ha szakmabeliek készítik a fordítást, akkor inkább nyelvtani, stilisztikai nehézségek szoktak felmerülni. A mi esetünkben az okozott egy kis fejtörtét, hogy nyolcan vettünk részt a fordításban, felosztottuk egymás között szöveget, de nyilván mindenkinek kicsit más a szóhasználata, más szájízzel használja a magyar megfelelőket, így ezeket az eltéréseket össze kellett fésülni, hogy a szöveg stílusa, szókészlete végig egységes maradjon.

Gyakran fordul elő, hogy a szakosztály játékosai így pályán kívül is összedolgoznak?

R.Á.: Ez a szabálykönyv fordítás nagyon jó példája annak, hogy hogyan zajlanak a munkafolyamatok a klubon belül. Több ehhez hasonló kis munkacsoportunk van. Az edzések megtervezését és levezénylését külön kis csapat végzi, most hoztunk létre egy gyógytornász részlegünket, van egy pályázatokkal foglalkozó mikrocsapatunk, külön munkacsoport foglalkozik a PR ügyekkel, és a vállalati kapcsolatainkra is formálódik egy munkacsoport.

Sz.K.: Én azt látom, hogy mindenki igyekszik a saját, kívülről hozott tudását, tapasztalatát bedobni a közösbe. Mindenki azon a területen vállal feladatokat, amihez van egy kis hozzáértése, vagy amiben szeretne mélyebben elmerülni. Ez a sok tenniakarás aztán jól összeadódik, és a végén nagyon jó dolgok sülnek ki belőle.

Közeleg a versenyszezon és az Egyetemi Ultimate Fizbi Világbajnokság, amelyen hazai környezetben léphettek majd pályára. Hogy álltok a felkészüléssel?

R.Á.: A bajnokság első meccse március 12-én lesz, a vb pedig július 4-8. között zajlik majd a Debreceni Egyetemen. Gőzerővel készül a csapat, nagy motiváltságot érzek mindenkin. Az edzések és versenyek mellett a sportágnépszerűsítésen is dolgozunk, szeretnénk alaposan meglovagolni, hogy Debrecen frizbi világversenynek ad otthont. Ez szuper alkalom, hogy növeljük a sportág helyi bázisát.

Sz.K.: Ebben Mizsér Attila és a Sport-Life Balance program is nagy segítségünkre van, és benne vagyok én is abban a kis munkacsoportunkban, amelynek az a célja, hogy Attila segítségével a helyi vállalkozásokat és közösségeket megszólítsuk, hogy a vb igazán nagyot szóljon, és ne csak mi sportolók, hanem a helyi lakosok is magukénak érezzék majd eseményt, és annak pozitív hatásait.

A DEAC FreeBees március 12-én 16:00-tól a Debreceni Sportcentrum Oláh Gábor utcai sporttelepén fogadja a budapesti Trust csapatát. A mérkőzésre minden érdeklődőt szeretettel vár a hazai csapat. A belépés ingyenes.