Erősítés: visszatért a DEAC-hoz a válogatott futsalos

Sánta Attila januárban húzhatja magára ismét a Debreceni Egyetem csapatának a szerelését.

Derült égből villámcsapásként érhette a Dunaferr-szurkolókat a novemberi hír, amely arról szólt, hogy a jövőben a főtámogató nem tudja patronálni a gárdát. A bejelentést követően Sánta Attila közös megegyezéssel felbontotta a szerződését. A 28 esztendős játékos útja a Fejér megyeiektől a DEAC-hoz vezetett.

“Nem számítottam arra, hogy Újvárosban ilyen sajnálatos esemény történik. Kicsit csalódott vagyok, hiszen nem igazán volt időm arra, hogy kibontakozzam ott. Szerencsére az elválás békés mederben zajlott” – kezdte a beszélgetést Sánta. “Több NB I-es együttes is megkeresett, ám a döntésemben az is szerepet játszott, hogy debreceni vagyok, és hazahúzott a szívem. Elek Gergővel már többször beszélgettünk arról, hogy vissza kellene térnem. Nem titok, hogy a DEAC-ban indult a karrierem, az első edzőm Kozma Mihály volt, nála tanultam meg a sportág alapjait. A távozásom után is figyelemmel követtem a gárda teljesítményét. Úgy gondolom, évről évre fejlődik az együttes, és egyre jobban beérik a vezetőedző munkája. Először kedden edzettem együtt a fiúkkal. A foglalkozás videózással indult, ekkor már kicsit megtapasztalhattam, hogy Gergő mit vár el tőlünk. A beilleszkedéssel nem lesz problémám, mivel gyakorlatilag mindenkit ismerek, sőt, Siska Gergővel, Faragó Lajossal, Kántor Tamással és Krajcsi Bencével baráti viszonyt ápolok” – árulta el régi-új futsalosunk.

Sánta a magyar válogatottban eddig tizenkét összecsapáson jutott szóhoz. Abban bízik, hogy ez a szám hamarosan nőni fog.

“Valóban motivál a meghívó, bár ehhez először utol kell érnem magam. Februárban megműtötték a keresztszalagomat, és erőnlétileg még akad lemaradásom. Azt már korábban is megtapasztaltam, hogy a nemzeti együttes mezét viselni különleges érzés, amit jó lenne még többször átélni” – hangsúlyozta a játékos.

Ha minden jól alakul, Sánta Attila január 15-én segítheti először a debreceni csapatot. A sors fura fintora, hogy ekkor Dunaújvárosban lépünk pályára.

“Minden meccsen igyekszem kiszolgálni a csapatot. Huszonnyolc évesen jó pár találkozó van már a lábamban, így a rutinommal tudok segíteni a fiataloknak. Meggyőződésem, hogy mindig van esély a fejlődésre, ez a célom a DEAC-ban is” – zárta mondandóját Sánta Attila.