Berta Ákos bízik a mielőbbi folytatásban

Minisorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, miként élik meg a napi rutinjuk és vérmérsékletük szerint is fokozott aktivitáshoz szokott élsportolók a mostani válságos időszakot, amikor a józan ész is azt diktálja, hogy maradjunk otthon?! Játékosaink közül elsőként a DEAC csapatkapitányát, Berta Ákost kérdeztük.

B.Á.: A Csíkszereda elleni párharc után számunkra befejeződött a szezon érdemi része, sajnos. A március és az április is edzéssel telt volna, de a járvány közbeszólt. Mivel bezárt az ovi is, a kislányommal töltöm az időm java részét, amíg anyukája dolgozik. Napközben megpróbáljuk összekötni a kellemeset a hasznossal, sok fejlesztő játékot játszunk, a mindennapi teendőket is együtt végezzük, megfűszerezve sok mókával és nevetéssel. Most van idő olyan dolgokra is, amikre a „normál hétköznapokban” kevesebb lehetőség adódik.

– A hoki teljesen kiszorult a napirendedből?

B.Á.: Természetesen nem, csak átalakult egy kicsit. Jelenleg van időm képezni magam, nagyon sok hasznos anyagot lehet találni az interneten. Ha minden terv szerint ment volna, most együtt edzenénk a társakkal jégen és szárazon, de alkalmazkodnunk kell, mint mindenki másnak. Figyeljük a híreket és reménykedünk, hogy hamarosan vége lesz ennek a helyzetnek. El sem tudom képzelni, a DHK-s gyerkőcök hogy viselik a bezártságot. Szerintem sírva könyörögnek már, hogy mehessenek a pályára edzeni! Remélem, mindenki végzi azokat a gyakorlatokat, melyeket az edzők előírtak a jelenlegi helyzetben. Ami a felnőttcsapatot illeti, mi kapcsolatban vagyunk egymással és mindenki tűkön ülve várja, hogy újra átöltözhessen egy kiadós edzéshez. A mostani helyzet kész rémálom azoknak a szakmáknak, ahol nem lehet a feladatokat home office-ban megoldani. Nekünk, jégkorongosoknak is az. Cserébe van idő csiszolni az ütőtechnikát, szakmai videóelemzésre is jut elég idő, minden olyan lehetőséget meg kell ragadni, amitől fejlődik az ember.

– Te milyen gyakorlatokra koncentrálsz az egyéni felkészülés során?

B.Á.: Azokat az eszközöket használom, amelyek nem foglalnak el nagy teret, így egy szobában is lehet velük dolgozni. Mivel a szezon vége felé volt egy belső oldalszalag-sérülésem, jelenleg a gyógytornára és a prevencióra fektetem a hangsúlyt, de a helyes táplálkozásra is kiemelt figyelmet fordítok. Megkaptuk a speciális fejlesztő programunkat is Takács Danitól (rehabilitációs edző – szerk.), hogy minél jobb fizikális állapotba kerüljünk. Ha elmúlik a járványveszély és zöld utat kapunk, már kezdjük is a felkészülés érdemi részét a srácokkal együtt. Szerintem nem okoz majd nagy problémát, hogy visszatérjünk a régi kerékvágásba. Még rosszabb lett volna, ha mindez a szezon derekán történik, de azért ez sem egy kellemes helyzet.

– Mivel foglalkozol még rendszeresen az említetteken kívül?

B.Á.: Számomra nem jelent nehézséget, hogy hasznos dolgokkal kössem le magam. Persze hiányoznak a családtagok, a barátok és a csapattársak, de az éterben azért megpróbáljuk pótolni a találkozásokat. Remélem, mindenki bírni fogja még egy kicsit és utána felértékelődhet a személyes találkozások, programok jelentősége, vagy akár több minden is átértékelődhet az emberekben. Próbálom pozitívan felfogni, tanulok, olvasok és igyekszem bővíteni a gasztronómiai tudásomat is. Egyszóval elfoglalom magamat, a kislányom pedig megtanul elszámolni ezerig egy-egy gyakorlat közben… A viccet félretéve, mindenképpen megpróbáljuk összekötni a kellemeset a hasznossal.

– Szerinted mikor tájt kezdődhet el a csapatszintű felkészülés a jövő szezonra?

B.Á.: Pillanatnyilag senki nem tud még pontosat mondani. Csak remélni tudom, a jó idő beköszöntével, a fejlődő egészségügyi szolgáltatásokkal, új felfedezésekkel hamarosan megoldódhat a helyzet és április vége felé már a társakkal együtt készülhetünk az új szezonra, hogy jövőre minél jobbak lehessünk. Optimista vagyok, bízom abban, hogy mindenki felelősségteljesen jár el ebben a helyzetben és betartja az egészségügyi előírásokat. Remélem, annyiban pozitív hatása lesz a mostani, áldatlan helyzetnek a jövőre nézve, hogy a szurkolók is ki lesznek éhezve a hokimeccsekre, így talán valamennyi mérkőzésünket telt ház előtt játszhatjuk. Addig is kitartást és jó egészséget kivanok mindenkinek, vigyázzunk egymásra! Hajrá, DEAC!

=Müller Károly=