Gyakori az átjárás az utánpótlás és a felnőttcsapat között

A nyár óta működő DEAC Jégkorong Akadémia szakmai igazgatójával beszélgettünk.

Idén július 1-jén kezdte meg működését a DEAC Jégkorong Akadémia, melynek égisze alatt három korosztály szerepel: az U16-os, az U18-as és az U21-es. Az akadémia szakmai igazgatójával – aki az Erste Ligában szereplő felnőttcsapatunk másodedzője is egyben -, Kecskeméti Áronnal beszélgettünk arról, hol tart most a munka.

Szakmai igazgatóként milyen célokkal vágtál neki a feladatnak?

– Korábban is mindig kiemeltem, hogy remekül működő edző mag dolgozik nálunk, amelynek tagjai már eddig is nagyon sokat tettek a debreceni jégkorongért, és tesznek a mai napig. Köztük van György József, aki jelenleg a felnőttcsapatunkat irányítja, vagy kiemelhetem György Istvánt is, aki az alsóbb korosztályoknál ténykedett nagyon sokat. Az volt a célunk, hogy ezt az edzői stábot segítsük akár külföldi szakmai anyagok beszerzésével, akár azzal, hogy más trénereket is megszólaltatunk. Próbáltunk bevonni sikerre éhes, a fejlődésre fogékony fiatal szakembereket, köztük a junior edzőnket, Alexei Kosourovot, aki visszatért a debreceni hokiba. Az ifi csapathoz egy finn jégkorong akadémiáról érkezett trénert, Janne Jokilát sikerült leszerződtetnünk, aki játékosként is sokat tudott felmutatni, hiszen draftolták az NHL-ben, és persze hazájában is ismert hokis volt. Az U16-osokhoz Berta Ákos csatlakozott, akit nem kell bemutatni a cívisvárosi jégkorong barátainak. Tehát picit felfrissült a stáb, de a magot természetesen megtartottuk, ez az alapja annak, hogy jó irányt vegyünk, és rendben legyen a szakmai munka.

Jelenleg hányan pallérozódnak a DEAC Jégkorong Akadémián, s milyen rendszerességgel készülnek egy héten?

– Mintegy száz hokis játszik most nálunk. Általában a 18 és a 21 éven aluli gárdának heti két mérkőzése van, az U16-nak pedig egy. A menetrend felépítése az edzőkre van bízva. Ám az alapkoncepciónk az, hogy a hétvégi meccsek után hétfőn az egyéni képzésre hangsúlyt fektető tréningen vesznek részt a játékosok, az ezt követő napokon már a csapatban való gondolkodás kerül előtérbe az edzéseken, valamint beiktatunk egy hétközi szünnapot. Tehát ha van két meccsük egy héten, akkor négy edzésen vesznek részt és egy szabadnapjuk van az akadémistáknak.

Hogyan szerepelnek a csapataink?

– Ugye, az U18-as gárda az egyetlen, amely az osztrák bajnokságban is elindult, tehát ők külföldön is megmérettetnek. Ez nagyon jó, hiszen olyanokkal játszanak, mint a Red Bull Salzburg akadémiája, vagy a Klagenfurt fiataljai, ezek az utánpótlás-bázisok európai mércével mérve is kiemelkedőek. A juniorok a felső házba jutottak, vagyis korosztályuk legjobb magyar csapatai ellen meccselhetnek. Nagyon pozitív, hogy hétről hétre a legkiválóbbakkal versenyezhetünk. 

Nyilván azt várjátok, hogy előbb-utóbb ezek a fiatalok dörömbölnek majd az első csapat ajtaján.

– Igen, és ebből a szempontból is nagyon fontos György József személye, igazi lokálpatrióta, aki nagyon régóta a debreceni jégkorongért dolgozik. Józsi azon van, hogy minél több fiatalnak megadja a lehetőséget, erre jó példák a Mihalik testvérek, Sándor Bence, Jakabfy Sámuel vagy Antek Tamás. Sok olyan srác van, akik még junior korúak, de már szerepelnek a felnőttek között. Érdekességképpen mondom, hogy nemrég néztem az Elite Prospects honlapon – amelyen a játékosok karrierjét és a csapatok összetételét lehet követni, nagyjából olyan mint a fociban a Transfermarkt -, hogy az átlagéletkorunk ebben az évben a legalacsonyabb. Ez is mutatja, mennyire fiatal együttessel próbálunk versengeni a bajnokságban, ami remek dolog és nagy kihívás is egyben. Sok ifjú hokis azért választja a DEAC-ot, mert nemcsak kiváló környezetről beszélünk, ahol nagyszerű emberek dolgoznak, hanem tudják, hogy olyan edző vezeti a csapatot, aki szívesen nyit a fiatalok felé, és igyekszik megadni a lehetőséget mindenkinek.

Nemrég szakmai úton jártál Svédországban, milyen tapasztalatokkal gazdagodtál?

– A nyáron részesei lehettünk az EHC-programnak. Ez egy olyan szervezet, amely összegyűjti Európa topklubjait a legmagasabb osztályokból. Svájci, svéd, finn vagy éppen német csapatokat, s ebbe a társaságba sikerült bekerülnünk. Évente két-három alkalommal szerveznek találkozókat, ahol az összes programban résztvevő klub megjelenik. Folyamatos diskurzus zajlik köztük, előadásokat tartanak a szakemberek annak érdekében, hogy folyamatos legyen a fejlődés. Legutóbb Svédországban voltunk a Malmö Redhawks csapatánál, egy gyönyörű, 13 ezres hokistadionban lévő hotelben szállásoltak el minket. A két nap alatt több mint egy tucat előadáson vettünk részt, ahol nagyon érdekes és fontos témákat érintettünk. Hiszek abban, hogy lényeges a kapcsolatteremtés, én egyébként is szeretek “szakmázni” új emberekkel. Nagyszerű, hogy ilyen klubokkal tudunk kommunikálni. Nagyon jól jellemzi a légkört, hogy a német DEL bajnokságban első helyen álló Fischtown Penguins egyik vezetője az asztalukhoz ültetett, ahol ott volt a többi nagy németországi klub, mint az Eisbären Berlin, az Adler Mannheim vagy a Krefeld Penguins, amelyek képviselői nagyon közvetlenek voltak. Nemcsak edzői szakmáról, hanem klub- és brandépítésről is tudtunk beszélgetni, s ez számunkra kiváló tanulási lehetőség.