Nagy győzelmet arattunk, de maradjunk szerények!

Csütörtök este megkérdeztem György József vezetőedzőt, milyen útravalóval küldi másnap a jégre a legényeit. A válasz így szólt; „azt kértem tőlük, hogy küzdjenek, hajtsanak az első pillanattól az utolsóig” és a meccsnapon déltájban szinte szó szerint elismételte ugyanezt. Érthető módon nem akart túl nagy terhet pakolni a srácok vállára és nála jobban senki se tudta, hogy a DAB ellen győzelem után is mennyire bizonytalan még a helyzet. Arról nem beszélve, hogy az idei ERSTE Ligában szinte nem létezik már papírforma, egyetlen gárdával szemben sem lehet biztosra menni. A minimálisan is a dobogóra aspiráló zöld-fehérek ellen különösen.

A mieink keretében nem volt újabb változás, a sérült Hári kivételével mindenki a szakvezetés rendelkezésére állt. Alig indult útjára a pakk, máris megtörtént az első meglepő esemény; 29 másodperc múltán Karmeniemi került a büntetőpadra játékkésleltetés miatt, az első fórunkat pedig kihasználták a mieink. 01.37-nél Spirko bűvölte a korongot, majd Sándor Flórián kék vonalas lövése kipattant, Sági pedig jókor volt jó helyen és vezetéshez juttatta a mieinket. A fradisták nem jöttek komoly zavarba, hiszen még rengeteg idő volt hátra. Végig támadták az első harmadot, 17-8-ra nyerték a kapura lövéseket, de egyenlíteni nem tudtak, Hetényi Zoli egészen kivételes formában védett, ami rossz előjel volt a hazaiak számára.

A 2. játékrész a szó szoros és átvitt értelmében is Dalecky-ről szólt. A harmad felénél a cseh támadót a büntetőpadra száműzték, de az emberhátrányt szilárd védekezéssel sikerült hatástalanítani. 36.09-nél Turcotte indította el a mieink akcióját, Spirko lépett meg a ferencvárosi védőktől, lövését Nagy Kristóf kiütötte, a jól érkező Dalecky azonban laposan betalált. A mérkőzés képe keveset változott, a zöldek fölénye már nem volt annyira nyilvánvaló, mint az előző periódusban. A mieink oldalán Hetényi Zoli továbbra is nagyokat fogott, de az egész csapat kitett magáért.

A 3. etap elején Karmeniemi ismét a büntetőpadon kötött ki, ezúttal testre ütésért. A hosszú góltalanság valószínűleg visszavetette a hazaiakat, mert nem tudtak olyan elánnal támadni, mint a meccs első kétharmad részében tették. Az 56. percben Fowlie átadását Pavuk kotorta be, de 16 másodperccel később Berta nagy felső sarkos bombával újra két gólosra növelte a mieink előnyét. 57.01-nél Fodor Szabolcs időt kért és lehívta Nagy Kristófot az FTC kapujából. A húzás nem jött be, azaz nekünk sikerült, 59.07-nél Turcotte éles szögből, üres kapura lőtte be a negyedik találatunkat, majd egy szép visszahúzott lövéssel Kuleshov is beköszönt, beállítva ezzel az 1-5-ös végeredményt.

Bár az elszánt drukkereink, mint mindig, ezúttal is bizakodtak, összességében valamiképpen meglepetés volt ez a siker, főleg a szerzett gólok tekintetében. De lehetséges, hogy „csak” annyi történt; elkezdett visszatérni az önbizalom, a hit a srácokba, hiszen ők a nehéz hetek alatt sem felejtettek el hokizni. Akárhonnan nézzük is az eseményeket, csak azt konstatálhatjuk, hogy a kemény edzésmunka és meccsen mutatott töretlen küzdőszellem kamatozott, ami biztató a jövőre nézve is. És nyilván nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Hetényi Zoli 42 lövést védett, 97,67 %-os hatékonysággal dolgozott. Egyébként négy csatársorral és 7 hátvéddel játszottuk, az utolsó 6 perc kivételével.

Szakvezetőnk, György József visszafogottan értékelte a találkozót.

Úgy gondolom, hogy még benne van az edzőváltás utáni drukk a srácokban, bár több, mint egy hete már együtt dolgozunk. Én úgy érzem, hogy ezt a mérkőzést a szívünkkel nyertük meg. Minden játékosunk olyan pluszt tudott behozni ebbe a meccsbe, ami a lélektani pillanatokban eldöntötte a találkozót. Szerencsénk is volt a nyomás alatt, amikor a Fradi nagyon ránk jött, akkor sikerült a fontos szituációkat úgy megoldani, ahogyan azt kértem a hátvédektől. Nem dobáltuk ki a korongokat, hanem próbáltuk megjátszani, szervezetten kihozni és ezzel sikerült a nyomás alól úgy kijönni, hogy a korong is nálunk maradt. Én inkább ebben látom a mai mérkőzés sikerének kulcsát, illetve abban, hogy a kritikus pillanatokban mi szereztük a gólokat. Örültem annak is, hogy végig tartottuk magunkat a megbeszéltekhez, taktikailag fegyelmezetten játszottunk, főleg ami a visszazárást és a védekezést illeti. Természetesen Hetényi Zoli is ott volt a kapuban és nagyon nagy tartást adott a csapatnak.”

2021.11.19.18.30 Tüskecsarnok
EL 135
FTC-Telekom – DEAC 1-5 (0-1, 0-1, 1-3)
Gólszerzők: Pavuk, illetve Sági, Dalecky, Berta, Turcotte és Kuleshov

A hét végén nem sok pihenőideje lesz az egyetemistáknak. Vasárnap délután újabb megmérettetés vár a mieinkre, matinémeccs keretében a nagy rivális DVTK Jegesmedvékkel fogunk megküzdeni. Kimondottan nehéz mérkőzésre lehet és kell számítani, ne tévesszen meg senkit sem az ellenfél botladozása, ami nem is kicsit a miénkhez hasonló. Tabellaszomszédok vagyunk, a miskolciak a ranglétra 9. helyén tanyáznak, mi a nyolcadikon, bár mostanáig 11 ponttal többet szereztünk, mint ők. Bízunk abban, hogy a lendületünk kitart a vasárnapi mérkőzésig (sőt, azon túl) és rendben lesznek a lelki tényezők is. Jó lenne már elmozdulni a 8. helyről, amire meg is van a reális lehetőségünk. Mint már jeleztük, nem lesz egyszerű a dolgunk, mivel a miskolciak kiváló csapattal rendelkeznek, legutóbb éppen az UTE ellen nyertek magabiztosan, letaszítva a lilákat a táblázat éléről. A viszonylag korai kezdési időpont ellenére is hívjuk, várjuk a lelkes debreceni szurkolókat, remélve, hogy újabb győzelemhez segítik a srácokat.

A érvényben lévő járványügyi protokollnak megfelelően a Jégcsarnokba érvényes védettségi igazolással, valamint orrot és szájat eltakaró maszk használatával lehet belépni. Azoknak a szurkolóknak, akik nem tudnak személyesen jelen lenni, figyelmükbe ajánljuk az Erste  Liga TV fizetős, élő közvetítését.

2021.11.21. 14.15 Debreceni Jégcsarnok.
EL 97
DEAC – DVTK Jegesmedvék

=Müller Károly=

Fotók: fradi.hu