A tisztelt publikum a világ minden táján hajlamos arra, hogy első fokon a bajnoki tabella alapján ítélje meg az esélyeket. Nem állítom, hogy a mieink is így készültek a srácok vasárnapi mérkőzése előtt, de a két vetélytársnak a ligatabellán elfoglalt helye (6. és 10.) bizonyosan csábított az összevetésre.

A további latolgatások helyett elegendő felidézni azt, amit az Erste Liga jelenlegi helyzetéről, erőviszonyairól megjegyeztünk; hogy jelesül bármelyik csapat képes bárkit legyőzni, ha úgy jön ki neki a lépés. Aligha lehet letagadni, hogy ezúttal nekünk és a fehérváriaknak jött ki „úgy” lépés és sajnos, mi voltunk a bot rossz végén.

Nem kezdtünk rosszul, viszonylag könnyedebb játékkal ütöttünk két gólt, ám azokat most nem valami jól menedzseltük. A fehérvári fiatalok jóval tapasztaltabbak annál, hogy ne vegyék azonnal észre az apró változásokat, amikor elkezdtük túlbonyolítani a helyzeteket. Emberhátrányban voltunk, amikor belőtték a második góljukat, azonban mi továbbra sem törekedtünk az egyszerű játékra, túlbonyolítottuk és/vagy nem fejeztük be a helyzeteket. A végén megjelent a fáradtság is, a sok utazás és a túlságosan is sűrű meccsprogram okán. Természetesen az ellenfél is ugyanebben a közegben létezik, de ne feledjük, hogy ebben az összehasonlításban csak a mieinknek volt veszteni valója.

Összességében ez nem a mi napunk volt, ezt György József vezetőedző is elmondta a meccs utáni nyilatkozatában.

– Tisztában voltunk azzal, hogy a FEHA erős lesz a találkozó végén, míg a mieinkből sokat kivett a rengeteg utazás és a nehéz mérkőzések. Az 1. harmad után, kétgólos vezetésünknél elmondtam; szükség lesz egy harmadik találatra, hogy kellően lenyugtassuk a kedélyeket. A lehetőségek megvoltak, de sajnos, elszórakoztuk ezeket. Miután meglőtték az első góljukat, nagyon ránk jöttek, érett a következő, benne volt a játékukban a lehetőség, miközben mi túlbonyolítottuk az akcióink jelentős részét. Nem sokkal később kaptunk is egy gólt. A 3. harmadot két előnnyel indítottuk, de nem próbáltunk meg egyszerűen hokizni, helyette túljátszottuk a helyzeteket, nem jöttek a minőségi lövések. 5 az 5-re kaptuk a harmadik gólt, hátrányból a negyediket. A lövésszámunk (44) rendben volt, mi birtokoltuk többet a pakkot, de a gólszerzésben alul maradtunk. A hazai csapat megérdemelten nyert, mi rosszul menedzseltük a két gólos vezetésünket, sokat kapkodtunk, ezért elveszítettük a mérkőzést – fejezte be nyilatkozatát a debreceni szakvezető.

A mezőnyjátékosok közül Vedran Bogesic mondott véleményt a találkozóról.

– Szerintem megvoltak a helyzeteink, de nem tudtuk azokat kihasználni, és ezt büntették a fehérváriak. Két gól kaptunk kipattanóból, jobban kellett volna figyelni a kapunk előtti területre. Úgy éreztem, hogy mentálisan nem álltunk készen a mérkőzésre, a legjobb lesz elfelejteni. Holnap új nap jön, mi pihenőt kaptunk. Amennyiben sikerül újrafókuszálni magunkat, jó esélyeink lesznek a Gyergyóval szemben. Természetesen akkor nyerhetünk, ha jól hokizunk, ha mindenki belepakolja a meccsbe a munkát – mondta játékosunk.

Az esély bizonyosan meglesz, úgy lehet, nem is nagyon távoli, mivel az UTE, a miénkkel azonos időben zajló meccsen, a húzóembereik jelenlétében is három góllal verte az gyergyóiakat. Hasonló eredményre a debreceni srácok is képesek, már ha nem herdálják el a helyzeteket, mert GYHK ellen ilyesmire különösen nincs lehetőség.

=Müller Károly=