Elhagyták hazájukat, hogy a Debreceni Egyetemen tanuljanak, de a kézilabdáról nem kellett lemondaniuk.

U20-as kézilabdacsapatunkat – amely a felnőtt NB II-ben is szerepel – három külföldi játékos erősíti: Tamir Amir Gaber, Mahmoud Haitham és Ashraf Noureldin Salem. Mindhárman Egyiptomból érkeztek, és otthon magasabb szinten űzték a sportágat. Úgy döntöttek, a Debreceni Egyetemen folytatják tanulmányaikat, és nagy örömükre az élsportról sem kellett lemondaniuk, hiszen a DEAC-nál tárt karokkal fogadták őket.

– Ötévesen kezdtem kézilabdázni, és egészen 16 éves koromig az elsőosztályú AL Ahly csapatában játszottam, amellyel Afrika Kupát is nyertünk, majd az utolsó három évben a szintén élvonalbeli Army tagja voltam – kezdte Ashraf Noureldin Salem, aki a három egyiptomi közül elsőként csatlakozott a DEAC keretéhez. – Jött egy lehetőség, hogy a Debreceni Egyetemen tanulhatok, és nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy a kézilabdáról sem kell lemondanom. Kezdetben nehezen ment a beilleszkedés, ám az akkori edző, Mándi Norbert sokat segített. Rögtön az első debreceni szezonomban bronzérmesek lettünk az ificsapattal, ami hatalmas élményt jelentett számomra. Az új edzőm, Mándi Krisztián is mindenben támogat, sokat tesz azért, hogy otthon érezzem magam és minél jobban teljesítsek. Ami a Debreceni Egyetemet illeti, igazán lenyűgöző az összes adottságaival. Gyógytornászként tanulok, és a legmodernebb eszközökkel dolgozhatunk. Az pedig, hogy kézilabdázhatok is, minden képzeletet felülmúl. Ha egy a meccs miatt órát kell kihagynom, sosincs belőle probléma, a tanárok rugalmasak, segítenek, hogy semmiről ne maradjak le. Álmom, hogy egyszer egy nagy európai csapatban játsszak, de a tanulmányaim folytatása is nagyon fontos számomra. Ha befejezem az egyetemet, szívesen nyitnék egy rehabilitációs központot a sportolók számára. Erre fókuszálok, de közben nyugodt vagyok, mert tudom, hogy Istennek terve van velem – osztotta meg gondolatait a 20 éves játékos.

Mahmoud Haitham új kihívásnak tekintette, hogy hazáját elhagyva Debrecenbe jött a tanulmányait folytatni gazdaságinformatikus szakon. Tizennégy évig játszott a kairói El Shams gárdájában, így érthetően ő sem szerette volna a kézilabdázást abbahagyni.

– Nagyon jól érzem magam a csapatban, ami annak is köszönhető, hogy rengeteg lelki támogatást kapok. Annak ellenére is szíves láttak, hogy az edző tudta, egy darabig nem számíthat a játékomra, mert műtét után lábadozom. Nem egyszerű összeegyeztetni, hogy minden órán ott legyek, és még edzést se hagyjak ki, de semmi sem lehetetlen, ha igazán akarod. Mielőtt idejöttem, azt mondták nekem, a Debreceni Egyetem Európa egyik legjobb felsőoktatási intézménye, és nem tévedtek! Most arra törekszem, hogy a vállsérülésemből minél hamarabb teljesen felépüljek, és visszanyerjem a régi formámat. Emellett a tanulásra is nagy energiát szeretnék fordítani, mert a tervem, hogy adatelemző legyek – mondta Mahmoud Haitham.

Tamim Amir Gaber a Debreceni Egyetem Műszaki Karán tanul. Két honfitársához hasonlóan hazájában ő is kézilabdázott, így amikor kiderült, hogy csatlakozhat a DEAC keretéhez, megragadta a lehetőséget.

A három fiú érkezésének az U20-as és az NB II-es csapat edzője, Mándi Krisztián is örült, hiszen elmondása szerint új impulzust jelentenek mindenki számára.

– A Debreceni Egyetem nemcsak a tanulásban, hanem a sportban is remek lehetőséget nyújt azon külföldi hallgatóknak, akik szeretnének magasabb szinten is foglalkozni a kézilabdával. Nagyon örülök az érkezésüknek, hiszen más kultúra, más szokások, és ez egy új kihívás számomra is. A három fiú új lendületet hozott a csapatba. Az én feladatom, hogy kihozzam belőlük a maximumot, illetve segítsem őket a beilleszkedésben – fogalmazott az U20-as csapat edzője, Mándi Krisztián.