A DEAC kosárlabdacsapata a hatodik helyen zárta a 2022-23-as kiírást, mely története második legsikeresebb szereplése volt az NB I. A-csoportjában. Az eredményekben elvitathatatlan érdemei vannak a januárban kinevezett Andjelko Mandics vezetőedzőnek, akinek az irányítása alatt az alapszakasz végén tíz bajnokiból nyolcat is megnyert a csapat, bejutva ezzel a rájátszásba. A szakember évértékelő interjújában elárulta, hogy mennyire elégedett számszerűleg a helyezéssel, beszélt a távozó kulcsemberekről és a jövő évi keret kialakításáról, de szót ejtett a szezon során kiválóan teljesítő akadémisták szerepéről is.

A negyeddöntős búcsút követően azt nyilatkozta, hogy emelt fővel szeretné befejezni a csapat a szezont. A hatodik hely megszerzése és a mutatott játék alapján ez mondhatjuk, hogy sikerült.

Ahhoz képest, ahogy január végén kinézett a csapat, azt gondolom, hogy a hatodik hely teljesen rendben van. Szerencsés esetben egy-két hellyel feljebb végezhettünk volna, de a négy közé jutott csapatokat elnézve az elért eredmény reálisnak mondható. A szezon második felében és a helyosztókon mutatott játék tükrében szerintem emelt fővel zárhattuk a szezont.

A klub már megkezdte az építkezést a következő szezonra. Először beszéljünk az utolsó bajnokin búcsúztatott Tóth-Polyák-Balázsi hármasról, vezetőedzőként hogyan élte meg a távozásukat?

Mindhárom játékost nagyon becsülöm és tisztelem, az eddig Debrecenben töltött három és fél évem alatt végig együtt dolgoztam velük. Balázsi Somára kis túlzással a fiamként tekintek, vele foglalkoztam egyénileg a legtöbbet, ami engem végtelenül boldoggá tesz, hogy szemmel látható volt rajta a fejlődés. Ő egy igazi vezér, nagyon jó karakterű játékos, a rengeteg beletett munkának köszönhetően el is jutott az első csapatig. Az egész DEAC-család büszke lehet rá, hiszen egy rendkívül intelligens fiatalember, aki a sport mellett a tanulmányaira nagy hangsúlyt fektet. Tóth Ádám négy nagyon jó évet tudhat a háta mögött, nem véletlenül vált a klub emblematikus figurájává és a közönség egyik kedvencévé. A tavalyi sérülését kicsit sajnálom, ez kihatással volt szerintem az idei szezon kezdetére is, de a végére szerintem ő is pozitívan zárta a szezont. Polyák Laci távozását is nagyon sajnálom, másrészről boldog is vagyok, hiszen az a külföldi lehetőség, amit kapott, minden tekintetben előrelépés számára. Mindannyiuknak köszönöm az együtt töltött időt, és sok sikert kívánok a további pályafutásukhoz.

Vezetőedzőként milyen szerepe van a jövőévi keret kialakításában? Hogyan működik ez a folyamat a csapatnál?

A vezetőséggel együttműködve én fogom kialakítani a csapatot, mellyel természetesen az is jár, hogy ezért enyém a felelősség. Határozott elképzeléseim vannak a csapat szerkezetével kapcsolatban, szeretném, ha sikerülne azokat a játékosokat idehozni, akiket szeretnék, és nem a „B” vagy a „C” opció lenne a befutó végül, de nyilván ez sok mindenen múlik. A fiatalok pedig szerintem bizonyították, hogy elég komolyan lehet rájuk számítani, az U20-as bajnoki cím és a B-csoportos kiváló szereplés mellett a felnőtt csapatban is egyre jobb teljesítményt nyújtottak. Jövőre még lesz „fiatal szabály”, én azt gondolom ezen a téren nagyon jól állunk, egy csapatnak mindig nagy előnyt jelent, ha ilyen mennyiségű és minőségű tehetség kerül ki az utánpótlásából.

Mócsán, Drenovac és a fiatalok gyakorlatilag a holtszezon kezdete előtt hosszabbítottak. Mennyire tartja ezt fontosnak?

Bálint egy meghatározó magyar játékos, aki idén a válogatottban is bemutatkozott, egy percig sem volt kérdéses, hogy szeretnénk megtartani, és minél előbb meghosszabbítani a szerződését. Drenovacra ugyanez igaz, ő egy igazi profi, aki amellett, hogy három és fél szezon óta a klubnál van, a csapat legjobbja is volt ez idő alatt, ráadásul két poszton is bevethető. A két kulcsjátékos megtartása mellett a fiatalok megtartása miatt is nagyon boldog vagyok, hiszen amellett, hogy mindannyian hasznos és értékes tagjai a csapatnak, ők egyben a jövőt is jelentik a DEAC számára.

Drenovacon kívül marad-e valaki a légiósok közül? A magyar távozók után pedig várható-e új hazai játékosok érkezése, tekintve, hogy egyre inkább szűkül a piac?

Légiósok tekintetében még folynak a tárgyalások, úgyhogy erről konkrétumot most nem tudok mondani, de fel vagyunk rá készülve, hogy új külföldi játékosokat kell szerződtetnünk. A magyar távozók miatt egy magyar játékost még mindenképp szeretnénk igazolni, főleg annak tudatában, hogy a fiatalok közül sokan fognak az U20-ban és a B-csoportban is szerepelni.

A fiatalok a rájátszás második felében igazolták, hogy lehet rájuk számítani, az utolsó mérkőzésen konkrétan vastapsot kaptak a hazai publikumtól. Lát-e rá esélyt, hogy a következő szezontól a kötelező „U23-as percek” felett is kapjanak lehetőséget?

Őszintén úgy látom, hogy igen, de megkapni a lehetőséget és élni is vele az két különböző dolog. Szerencsére sok tehetséges játékosunk van, lehet arra számítani, hogy valaki mindig tud jó teljesítményt nyújtani, illetve arra is esély van, hogy idővel valaki kinője magát olyan szintre, hogy stabil rotáció ember legyen a kötelező szerepeltetés mellett is. Nem szeretnék kiemelni egyénileg senkit, én az a fajta edző vagyok, akinél nem számít az, hogy külföldi vagy magyar, fiatal vagy idős, engem a teljesítmény és a csapat szereplése érdekel. A bajnokság utolsó szakasza mindenesetre nagyon bíztató volt a fiatalok szempontjából, de „ingyen” senki sem fog perceket kapni, a lehetőségért meg kell dolgozni.