Évértékelő – 1. rész: Centerek

A 2019-20-as szezon az ismert okok miatt félbeszakadt, s mivel a szövetség már befejezettnek tekinti az idei kiírást, így nem maradt más, mint a csonka idény értékelése. Ugyan nem hirdettek végeredményt, de a huszonegy lejátszott forduló elég arra, hogy végigvegyük a játékosok teljesítményét. Többrészes sorozatunkban elsőként a centerekkel foglalkozunk, akik kellemes meglepetései voltak a szezonnak.

Tóth Ádám

A DEAC mind a 21 mérkőzésén kezdőként lépett pályára, és mind a statisztikai adatokban, mind a mutatott játékban egyértelműen felnőtt pályafutása legjobb szezonját futotta. A keretből talán ő volt a legnagyobb hatással a játékra, országos szinten is nagyon kevés magyar játékos tudott ekkora befolyással lenni csapata teljesítményére az A-csoportban.
Valamivel több, mint harminc percet töltött a pályán, mely alatt 15.5 pontot, 6.3 lepattanót, 1.6 gólpasszt és közel egy blokkolt dobást átlagolt. 56%-al célzott a mezőnyből, a gyűrű közeléből pedig még hatékonyabb volt (59%), 16 zsákolása igazi dominanciát mutat a festékben. Az egész mezőnyt tekintve egyetlen magyar játékos sem tud felmutatni ennyi látványos befejezést, csak Kemal Karahodzics (15) , Filipovity Márkó (11), Benke Szilárd (10) és Heindlein Roland (10) tudta megközelíteni.
Ha valami negatívumot kellene kiemelni a játékában, az a 2.4 eladott labdája (melyre fele annyi gólpassz jutott), de tekintve, hogy a támadások nagy részében átment rajta a labda, így máris könnyebb megbarátkozni ezzel az adattal. Arról nem is beszélve, hogy az ellenfelek nagy része duplázta (olykor triplázta) őt, nagy szerepe volt a védelmek megbontásában, így a DEAC mesterlövészeinek is jóval több területük volt. Hatvanszázalékos büntetőzésénél már volt jobb szezonja, de a kísérletek számát és a karrierátlagát tekintve ez is vállalható teljesítmény.
Nem csak labdával, de anélkül is nagy befolyással volt a játékra, az elsőosztályú zárásai mellett szinte a teljes mezőnyt képes volt dominálni a festékben. Összességében kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, elvétve akadt gyengébb mérkőzése, mely elsősorban annak volt köszönhető, hogy ilyen sok időt az A-csoportban még nem töltött a pályán, illetve sok ellenfél igyekezett mielőbb faultproblémákba kergetni.
A bajnokság félbeszakadása a legrosszabbkor jött neki, nem csak azért, mert reális esélye lett volna mind a kupában, mind a bajnokságban tovább növelni érmei számát, de Sztrahinja Milosevics személyében egy ideális társat kapott maga mellé. Szolnokon már bizonyították, hogy nagyszerű párost alkotnak, de baráti kapcsolatuk mellett az is tény, hogy a DEAC-ban 4-es poszton megforduló játékosok közül a szerb volt a legjobb fit Ádám mellé. A közönségkedvenc játékos mindenesetre a következő szezonban is a DEAC játékosa lesz, minden téren bizonyította, hogy érdemes köré építeni a csapatot.

Godwin Omenaka

Tizenhat mérkőzésen játszott a szezonban, átlagban közel nyolc percet töltött a pályán. Neki sem jött jól a bajnokság lezárása, hiszen Kovács Adrián egyre nagyobb szerepet szánt neki, aktív rotációtag lett, és tudott is élni a bizalommal.
Hatékonysága egészen elképesztő volt, 73%-al célzott a gyűrű közeléből, mely még akkor is megsüvegelendő teljesítmény, ha minden negyedik kosarát zsákolásból szerezte. Ugyanakkor sem középtávolról, sem a hárompontos vonalról nem tényező, és a büntetőzésén is van még mit javítania. Negyven percre kivetítve dupla-dupla számokat hozott, de azt is érdemes megjegyezni, hogy heves védekezése miatt, ha akarta sem tudta volna a szakmai stáb a pályán tartani. Technikai repertoárja egyértelműen bővült (jót tett neki a Tóth Ádámmal eltöltött egy év), nem csak a leosztásokat tudta befejezni, de háttal a gyűrűnek sem volt teljesen elveszett. Védekezésben talán mindenki többet várt tőle, nem csak a már említett indokolatlan faultok miatt, de a korábban látott “rim protector” sem jött ki belőle igazán.
Összességében előrelépés volt számára a szezon, még ha a legrosszabbkor is ért számára véget. Van még mit csiszolnia a játékán, de ha sikerülne letisztultabbá tenni a mozgását, akkor a játékvezetők tiszteletét is kivívná idővel, így jóval több játékperchez juthatna. Óriási potenciál van benne, egy-két éven belül meghatározó A-csoportos játékos lehet.