A DEAC csapatkapitánya, Sándor Tamás úgy véli, ezúttal a bronz megszerzése volt a maximum.
Harmadik helyen végzett az NB III Keleti csoportjában a Debreceni Egyetem futballcsapata. A 2022/2023-as idényt ezzel eredményesen zárta a társaság, ám közben akadtak nehezítő tényezők, melyről Sándor Tamás, a fekete-fehérek kapitánya nyilatkozott, ahogyan a gárda erényeiről is.
– A szezon legvégén nem tudtad kivezetni kapitányként a csapatot a gyepre, hogy van most a sérülésed?
– Nagyon szépen meggyógyult, végig a SET-be jártam kezelésekre, gyógytornára, ezért kijelenthetem, hogy száz százalékban rendben vagyok most már. Így el tudom kezdeni a csapattal a nyári felkészülést.
– Mi volt a pontos diagnózis?
– Egy centiméteres szakadást találtak a bal oldali hajlítóizmomban, ez okozta a kellemetlenséget. Kisvárdán sérültem meg az első félidőben, ezért az utolsó két bajnoki mérkőzésünket sajnos már ki kellett hagynom.
– Ebből a szempontból nem volt szerencsés a szezon számunkra, sok játékosunk bajlódott sérüléssel, betegséggel.
– Igen, például Bereczki Dani, amint elkezdtük a téli felkészülést, rögtön megsérült, de Korhut Misi is sokat küszködött sérüléssel a szezon során. Valójában felsorolhatnék szinte mindenkit, mert nagyon sokunknak volt kisebb-nagyobb problémája, nem sokszor tudtunk kiállni legjobb kezdő tizenegyünkkel. De mutatja a gárda erejét, hogy a meccsek javát is így is sikeresen tudtuk megvívni.
– Az említett nehézségek ellenére sikerült megszereznie a bronzérmet a DEAC-nak. Kijelenthető, hogy elégedett a társaság ezzel az eredménnyel?
– Talán ebben az idényben nem volt több… Persze, akkor lehetnénk csak maximálisan elégedettek, ha megnyertük volna a bajnokságot, ám érzésem szerint az nagyon messze volt most tőlünk. Úgy vélem, ebből a szezonból kihoztuk a legtöbbet.
– Mi lehetett az oka az éles kontrasztnak az idegenbeli és a hazai meccsek között, illetve tavasz elején volt egy kisebb mélypont a szereplésetekben.
– Igen, ez visszatérő problémánk, tavaly is, és azt megelőzően is ebben a cipőben jártunk. Nem nagyon tudjuk ennek az okát. Volt korábban, hogy idegenben rosszabb talajú pályán szerepeltünk, de ez ebben a szezonban nem volt jellemző. Nem tudom, talán az utazás tesz kissé tompábbá minket, vagy az a tizenöt ellenünk szurkoló ember zavarja meg a csapatot. Tényleg kutattuk, de nem találtuk meg, mi okozza ezt a formaingadozást.
– Mi tartasz az együttes legnagyobb erényének?
– A tavaszi szezon második felében éreztem, hogy stabil volt a védekezésünk, de jól működött a támadójátékunk is. S amikor rosszabbul futballoztunk, akkor is tudtuk hozni a mérkőzéseket. Például a BVSC ellen, amely végül veretlenül nyerte meg a bajnokságot, 8-9 emberünket kellett nélkülöznünk, mégis helyt tudtunk állni. Tehát a stabil alapjátékunkat többnyire hozni tudtuk, bármilyen körülmények között meccseltünk is.