Közép-Európa legnépszerűbb futóviadalán, egyben hazánk legkedveltebb közösségi sporteseményén idén 22 ezren vettek részt. Az UB-t nagyszerű szervezés és a kor legeredményesebb ultrafutóinak részvétele jellemezte.
DEAC-csapat először vágott neki a tókerülő viadalnak. A hatos tagjai korábban nem ismerték egymást, a DEAC szabadidősport-szakosztályának tagjaként, a Dolgozói Mozgásprogramban találkoztak.
A négy futóból és két kerékpáros kísérőből álló csapat az előzetesen megadott 24 órás időnél sokkal jobb eredménnyel, a középmezőnyben teljesítette a távot összehangolt csapatmunkával.
Korpás István csapatvezető szerint mindenki a megbeszéltek és a tervek szerint, profi hozzáállással csinálta végig a versenyt.
– Nagyon sok olyan csapatot megelőztünk, akik már a sokadik Ultrabalatonukat teljesítették. Rengeteg pozitív visszajelzés jött verseny előtt, közben és utána, a célban is. Voltak egészségügyi gondok, de ez egy ultra versenyben benne van. Egy ultrás attól ultrás, hogy ezeket fejben hogyan kezeli, ha nem fáj annyira, hogy ne tudj menni, illetve még nem esel össze a rosszul elvégzett frissítéstől, akkor mész tovább és minden helyrejön. Az emberi szervezet csodákra képes. És erről is szólt ez az egész három nap. Profi munka volt minden csapattársunktól. Ez a hatalmas rendezvény jó lehetőség volt arra, hogy a DEAC nevét az is megismerje és megjegyezze, aki eddig nem hallott róla – mondta a csapatvezető.
Török-Tőzsér Judit, a Klinikai Központ Intézeti Gyógyszertár dolgozója 2017 óta fut és még sosem volt sérült. Most épp a verseny előtt szenvedett combsérülést, ám így is vállalta a futást.
– Egyet tudtam, hogy nem hagyom cserben a társaimat. Péntek reggel elindultunk, én összeszorított fogakkal és betapasztott lábbal. Szépen haladtunk és tudtam, hogy sikerülni fog ezzel a szuper csapattal. Nekem azt üzeni ez a verseny, hogy merj nagyot álmodni! Hiszen egy ilyen egyszerű, dolgozó, kétgyerekes anyának, amilyen én vagyok is sikerülhet – emlékezett vissza az ultrafutó, aki egyben köszönetet mondott a DEAC-nak a gondos szervezésért, hogy a csapat tagjainak csak a futással kellett foglalkozniuk.
Rengeteg kilométer van a két kerékpáros kísérő lábában is, hiszen ők ketten felváltva végigtekerték a távot a futók mellett. Vetési Viktória, a Szívsebészet szakápolója 48. évében élete első versenyén vett részt.
– Nagyon izgultam. Én rajtoltam és nem lehet elmondani az érzést. Etapról etapra kezdtem élvezni a dolgot, és kezdtük megismerni egymást. Mire célba értünk, szinte egy család lettünk. 21 óra 53 perc koncentrálás, egymásra figyelés, segítés, tanulás és elképesztően komoly logisztika volt. Valahogy mégis ment minden zsigerből, szépen, gördülékenyen. Szerintem itt életre szóló barátságok köttettek. Nagyon-nagyon hálás vagyok, hogy ehhez a csapathoz tartozhatok – foglalta össze gondolatait a verseny után Vetési Viktória.
A DEAC szabadidősport-szakosztályának vezetője, Mag Zoltán szerint sokan sportolnak, mozognak az egyetemi dolgozók közül, de ezt sokszor elszigetelten teszik.
– A Dolgozói Mozgásprogram egy olyan közösségi keretet ad a dolgozók mozgásának, amiben egymást motiválva, még többet és még lelkesebben mozognak. A munkatársak közül többen versenyeken is indulnak, nagy örömünkre sokan teljesítették az Ultrabalaton távját is – összegzett Mag Zoltán.
A DEAC-csapat tagjai:
Korpás István csapatvezető (futó, Kancellária ISZK)
Mayerné Tóth Judit (futó, Klinikai Központ Nephrológiai Tanszék)
Sárkány Szilvia (futó, Közbeszerzési és Beszerzési Igazgatóság, Egészségügyi Beszerzési Osztály)
Török-Tőzsér Judit (futó, Klinikai Központ Intézeti Gyógyszertár)
Vetési Viktória (kerékpáros kísérő, Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika)
Lovas Zsolt (kerékpáros kísérő, Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika)
Korpásné Szűcs Melinda (sofőr, DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár)
PKZs