A DASE kitűnő belső védője zsenge kora ellenére kedden már a felnőttek között is bemutatkozhatott, ám a pályán elért sikerei ellenére továbbra is a tanulásra tekint prioritásként.

A pislákoló fények már csak halványan világították meg a DEAC Sportcampust, amikor kedd este fél kilenc magasságában Kovács Miklós vezetőedző kiintett a kapu mögött melegítő Bíró Bencének. Fiatal hátvédünk bizonyára élete végéig megjegyzi ezt a pillanatot, a DASE és a Hajdúszoboszló kupamérkőzésén ugyanis pályafutása során először kapott lehetőséget a felnőttek között.

„Számítottam rá, hogy előbb vagy utóbb bemutatkozhatok a megyei felnőttcsapatban, de nem gondoltam, hogy ilyen korán eljön ez a pillanat – idézte fel a keddi emlékeket a DASE tizenhét esztendős kiválósága. – Fizikálisan jóval erősebbek voltak a felnőttek, mint a saját korosztályomban megforduló játékosok, s a mérkőzés tempója is gyorsabb volt, de véleményem szerint fel tudtam venni a versenyt a rutinosabb ellenfelekkel. Nagyon boldog vagyok, hogy 17 évesen be tudtam mutatkozni a felnőttek között, s bár vétettünk néhány egyéni hibát a mérkőzésen, csapatként jól működtünk együtt. Sok helyzetet tudtunk kidolgozni, de sajnos csak egyet sikerült értékesítenünk, míg ellenfelünk könyörtelenül kihasználta az adódó lehetőségeket. Ezen a téren még sokat kell fejlődnünk, de meglátásom szerint jó úton haladunk.”

Bíró Bence immár nyolc éve erősíti klubunkat, ebben a szezonban pedig hat csapatban is kipróbálhatta magát.

„A regionális bajnokságban szereplő U17-es és U19-es együttes mellett a megyei I. osztályú ifjúsági csapatban is rendszeresen kapok játéklehetőséget, kedden bemutatkozhattam a felnőttek között, s két korosztályban futsalozom is – sorolta büszkén Bence. – A legjobban a megyei ifibajnokságot élvezem, ahol a fizikális adottságaimat is jobban tudom kamatoztatni, jó érzés két-három évvel idősebb támadókat leszerelni. Szeretem megakasztani a támadásokat, olykor szabálytalanság árán is, s bár ezzel nem szívesen dicsekszem, rendre én kapom a legtöbb sárga lapot. A ló túloldalára ugyanakkor nem szoktam átesni, pályafutásom során mindössze négyszer jutottam a kiállítás sorsára, igyekszem a kiélezett szituációkban higgadt fejjel dönteni. A pályán kívül is inkább kerülöm a konfliktusokat, de ha meg kell védeni a számomra fontos embereket, akkor lehet rám számítani.”

Fiatal tehetségünk azt is elárulta, hogy annak idején milyen poszton kezdett el futballozni.

„Kiskoromban arról álmodoztam, hogy kapus leszek, s az első edzésemen egyből a gólvonalra álltam, ám amikor öt évvel ezelőtt Kovács Miklós átvette a csapatunkat, belső védőként kezdett el játszatni. Az új posztomat is hamar megkedveltem, érzésem szerint jól tudom irányítani a játékot, gyorsan forgatom a labdát, s csapatkapitányként hangos szóval segítem a társakat. Passzpontosság terén szeretnék még fejlődni a jövőben, s a sebességemen is jó lenne javítani, ha ez sikerül, akkor idővel a felnőttek között is megállhatom a helyem. Számomra a tanulás az elsődleges, de a labdarúgásban is szeretnék szép sikereket elérni, amennyiben megtalálna egy kedvező ajánlat, nem zárkóznék el előle. Jelenleg azonban a zöld gyep mellett az iskolapadban is szeretnék jól teljesíteni, az idegen nyelvek különösen érdekelnek, a jövőben szeretném kamatoztatni az olasz-, és angoltudásom.”