Bajnoki ezüstérmes U16-os lánycsapatunk edzőjével az öltözőn belüli hangulatról, valamint az egység szerepéről beszélgettünk, s az is kiderült, hogyan ünneplik meg tanítványai a második helyet.

A törpök élete nem, a DLA-DEAC-ban pallérozódó lányoké azonban játék és mese, a fiatalok ugyanis szívből szeretik a labdarúgást, s a pályán kívül is megtalálták a közös hangot, szívesen töltik együtt szabadidejüket. Az egytől egyig kitűnő primadonnákból Fülöp Diána faragott nagybetűs csapatot, aki jelenleg is aktív játékosként hamar közös nevezőre került tanítványaival.

„Szezon közben vettem át a csapatot, így nem volt könnyű dolgom, de gyakorlatilag napok alatt egy hullámhosszra kerültünk a lányokkal – fogalmazott a fiatal tréner. – Ezúton is nagyon köszönöm nekik, hogy ilyen nyitottan álltak hozzám, kölcsönösen megadtuk egymásnak a kellő tiszteletet és segítettük egymás munkáját. Két nappal azután, hogy Debrecenben kezdtem edzősködni, már mérkőzést játszott a csapat, de a lányok részletesen elmagyarázták, hogy az elődömmel milyen taktikai utasítások szerint játszottak, amihez igazodva alakítottam ki a saját elképzeléseimet. Jól esett a lelkemnek, hogy őszintén örültek, amikor kiderült, hogy a bajnokság végéig mellettük maradok, s bár láttam rajtuk, hogy szeretnének bizonyítani nekem, arra kértem őket, hogy elsősorban önmaguknak igyekezzenek megfelelni. A kezdetekben kifejezetten gyér edzéslátogatottságot feltornáztuk, az utóbbi hetekben senki nem hiányzott a foglalkozásokról. Széles mosollyal, olykor önfeledt nevetés közepette végzik a gyakorlatokat a lányok, hiszen hozzám hasonlóan szerelmesek a sportágba, s egymással is jól kijönnek. Nem titok, hogy baráti kapcsolatot ápolok a játékosaimmal, bármilyen problémával bátran megkereshetnek, de a közvetlen hangnem ellenére természetesen vannak elvárásaim, amiket a szezon során maximálisan teljesített a csapat.”

A debreceni hölgykoszorú rendkívül eredményes szezont zárt le a DVTK elleni, hétgólos győzelemmel, Fülöp Diána tanítványai 17 mérkőzésen 42 pontot gyűjtve a második helyen zárták a pontvadászatot.

„Talán az elfogultság mondatja velem, hogy a bajnok Gyulai Amazonoknál is jobb erőkből áll a csapatunk, abban azonban egészen biztos vagyok, hogy megérdemelten kerül a mi nyakunkba az ezüstérem. A szezon első felében Gyula mellett Békéscsabán is dolgoztam, így két vetélytársnál is beleláthattam a szakmai munkába, ennek ismeretében pedig bizton állíthatom, hogy Debrecen mára a női labdarúgás hazai fellegvárai közé emelkedett. Minden itt pallérozódó játékos kimondottan tehetséges, az én feladatom csupán annyi volt, hogy egységet teremtsek a sokféleségben, s megtanuljanak egymásért küzdeni a lányok. A gyulaiak ellen hajrágóllal szenvedtünk fájó vereséget, ám nem tört meg a csapat lendülete, küzdöttünk tovább az ezüstéremért, a Szolnok elleni győztes rangadón pedig visszaadta Fortuna, amit korábban elvett a lányoktól. A nehéz helyzetekben összetartott a társaság, immár az eleinte félénkebb játékosok is bátran kieresztik a hangjukat az öltözőben, ebben pedig nagy szerepe van annak, hogy személyemben női edzője van a csapatnak.”

Az előttünk álló hetekben az ünneplésé és a pihenésé lesz a főszerep, a szakember azonban kérdésünkre a távolabbi jövőről is szót ejtett.

„A korlátozások figyelembevételével mindenképpen szeretnénk egy kisebb ünnepséget tartani, a lányok ugyanis megérdemlik, hogy a kemény szezon végén felszabadultan ünnepelhessenek. Több meghatározó játékos is kiöregszik, így magasabb korosztályokban folytatják majd pályafutásukat, de szívből remélem, hogy a jövőben lesz még lehetőségünk együtt dolgozni. Szerencsére egy nagyon erős mag marad az U16-os együttesben, ahová továbbra is szeretettel várjuk a futballozni vágyó lányokat, hiszen folyamatosan szeretnénk szélesíteni a tömegbázist. Abban biztos vagyok, hogy a következő szezonban is nagy célokért fog küzdeni a csapat, Debrecenben ugyanis minden körülmény adott a folyamatos fejlődéshez.”

Fotó: Égerházi Péter