Bár hamar hátrányba került U14-es lánycsapatunk, a bekapott gól után magabiztos, szép és tudatos játékkal döntetlenre végzett a 3. helyen álló Hatvan otthonában.

Az utóbbi hetekben elkapta a fonalat Balogh József együttese, a Mezőkövesd elleni első győzelmet még két siker követte, ezzel a lányok felzárkóztak a középmezőnyhöz. Szombaton élcsapat várt a debreceni hölgykoszorúra, akik a 3. helyen álló Hatvan otthonában léptek pályára.

Alaposan megleptük ellenfelünket, mert nem beálltunk védekezni, hanem magunkhoz ragadva a kezdeményezést, bátor támadójátékkal rukkoltunk elő. Mégis mi kerültünk hátrányba, a 8. percben szöglet után megszerezték a vezetést a hazaiak. A gól nem törte meg lendületünket, mi diktáltuk a tempót, kapura veszélyesen futballoztunk. Mindent megtettünk, hogy még nagyszünet előtt eltüntessük a különbséget, de a pihenőig nem jött össze az egyenlítés.

De nem adtuk fel, még úgy is nagy iramot diktáltunk, hogy egy sérülés után már csak egy cserénk maradt. Rendszeres vendégek voltunk a támadóharmadban, de sehogy sem tudtuk megbontani a hatvani védelmet, lövőhelyzetig pedig nem jutottunk. De benne volt a játékunkban a gól, ez meg is született a 61. percben, egy szép kényszerítő után Hajdu Anna egyenlített. Magasabb fokozatba kapcsoltunk, komoly nyomást helyeztünk ellenfelünkre, ám hiába a fölény, fordítani már nem tudtunk a hármas sípszóig.

Meglehetett volna a bravúrgyőzelem, de lányaink így is büszkék lehetnek teljesítményükre.

MLSZ Leány Regionális HNP U-14 Északkeleti csoport 9. forduló

FC Hatvan – DEAC: 1-1 (1-0, 0-0, 0-0, 0-1)

DVSC-DEAC: Átyim – Kovács, Torbik, Csatári, Hajdu, Domokos, Munkácsi, Bányai-Márton, Rácz

Cserék: Méhes, Dékány

Edző: Balogh József

Gólszerző: Hajdu 61’

Balogh József: Az ellenfelünk a tabella harmadik helyén áll, így biztosak voltunk benne, hogy egy kemény küzdelem vár ránk. Már az elejétől fogva borítottuk a papírformát a pályán nyújtott teljesítménnyel. Mi irányítottuk a mérkőzést, szépen kontrolláltuk a labdát, de egy szögletvariáció után egy kis szerencsével előnybe került az ellenfél. Ez nem vetette vissza a játékosaimat, rendre szépen járattuk a labdát és mi játszottunk veszélyesebben. A csapatjátékunk fejlődése egyre látványosabb. Idő közben egy újabb sérülés sújtott minket, így nehezebbé vált a helyzetünk. Sajnos a lövőhelyzetek kialakításában nem voltunk kellően pontosak, így nem akart összejönni az egyenlítés egészen az utolsó játékrészig, ahol egy csodálatos kényszerítő után gólt tudtunk szerezni. Hatalmas lendületet és önbizalmat adott ez nekünk, de másodjára már nem tudtuk bevenni a kaput. Ha a tabellát nézzük elégedettek lehetünk ezzel az eredménnyel, de a játék képe alapján esélyünk lett volna a győzelemre is. Összességében mérhetetlenül büszke vagyok a játékosokra, mindenki igyekezett a lehető legtöbbet beletenni a mérkőzésbe, ezért is érhettük el ezt az eredményt. A kilátogató szülőknek köszönjük a rendületlen szurkolást és bíztatást!