Az U14-es csapat vezetőedzője visszaidézte a mögöttünk hagyott idény fontosabb történéseit, továbbá arról is beszélt, mi mindent köszönhet azoknak a gyerekeknek, akiket kilenc éven át tanított.

U14-eseink augusztus végén nagy várakozással vágtak neki a szezonnak, hiszen a keleti országrész legjobbjaival mérhették össze tudásuk. Takács Tamás tanítványai a várton felül kezdték az idényt, a Salgótarján, valamint az Eger után többek között a sokáig bajnoki címre esélyes Szeged ellen is diadalmaskodtak. Fiaink a Kecskemét, a Békéscsaba és a Szolnok kapujába egyaránt hat gólt hintettek, de a Nyíregyháza elleni siker is bravúr volt a javából. Csapatunk a tavaszi folytatásban sem vallott szégyent, sőt, oly annyira szépen menetelt, hogy az utolsó két forduló előtt még a 7. pozíció is elérhetőnek tűnt. A srácoknak bár végül ez nem jött össze, de a legjobb tíz csapat között zártak, ami dicséretre méltó.

„Nagyszerűen indítottuk a szezont, több szebbnél szebb győzelmet arattunk, és bár utána egy hatmeccses hullámvölgybe kerültünk, a Szpari elleni győzelem feltöltött bennünket és a kilencedik helyen telelhettünk” – tekintett vissza Takács Tamás. „Mivel márciusban zsinórban háromszor is nyertünk, közösen abban bizakodtunk, hogy a bajnokság végéig még előrébb is léphetünk. Bár az utolsó két fordulóban nem jött ki számunkra a lépés és nem sikerült megcsípnünk a hetedik pozíciót, így is büszkék lehetünk az idei teljesítményünkre. A csapat végig fegyelmezetten, mindent beleadva dolgozott, az edzésmunkájukat pozitívan értékelem, továbbá a mérkőzéseken is láttam a folyamatos fejlődést. A srácokra nem helyeztünk nyomást, egyszerűen szerettük volna kihozni belőlük a valós tudásukat, ami a legtöbbször meg is valósult. Huszonöt fős keretünkből mindenki megállta a helyét, a srácokra nagyon büszkék lehetünk. Tizenhárman ráadásul saját nevelésű játékosok, akikkel óvodás koruk óta dolgoztam együtt, ebből kifolyólag gyakorlatilag már minden gondolatukat ismerem.”

Június végéig ugyan még tartanak az edzések, de a szezon érdemi része már véget ért. Takács Tamás arról is szót ejtett, hogy a következő idényt már más edzővel kezdheti a csapat, amely ugyan fájó búcsú mindannyiuk számára, de a gyerekek fejlődését „Taki bá” a folytatásban is figyelemmel fogja követni.

„Kilenc éve tartozom a DEAC kötelékébe, azóta dolgozom együtt a fiúkkal. Fájó szívvel fogok búcsúzni a csapattól, egy örökre szóló élmény volt ez az időszak. A vezetőséggel azonban azt a döntést hoztuk, hogy a játékosok fejlődésének érdekében más edző irányításával folytathatják a megkezdett munkát. Minden edzői tapasztalatom velük szereztem, közel tíz évig csodáltam, ahogy ez a csodálatos társaság felcseperedik…ez maga volt a csoda. Büszke vagyok arra, amit közösen elértünk, és bár útjaink most elválnak, mindig megtalálnak, továbbra is számíthatnak rám. Tűzön-vízen át mentem értük, és ez nem is fog változni. Tudásom javát átadtam nekik, szeretik a legcsodálatosabb sportágat, a focit. Elérzékenyülök, ha arra gondolok, hogy lezárul egy szakasz, de minden bizonnyal az új epizód is hoz majd sok boldogságot. Hivatalosan majd a már-már szokásos évadzáró bulin, a gyerekek és szüleik jelenlétében búcsúzom a csapattól, addig pedig „örömfoci”-tréningeket tartok.”

Takács Tamás végezetül azt is megfogalmazta, hogy mit jelent számára a mögöttünk hagyott idény, valamint mi várható a csapattól a folytatásban.

„Hogy mit jelentett számomra ez a szezon? – gyakorlatilag mindent. A gyerekekkel először szerepelhettünk nagypályán, ahol nagyon jól megállták a helyük. Ez természetesen nem csak az én érdemem, hanem Hegedüs Györké is, aki mindannyiszor maximális odaadással tette a dolgát és segítette a csapatot. A szülőknek is nagy köszönetet szeretnék mondani, akik folyamatosan biztatták a fiúkat, és még akkor is megtapsoltak bennünket, ha éppen alulmaradtunk ellenfelünkkel szemben. A Nyíregyháza elleni napot sose feledem, hiszen a bravúrgyőzelem mellett megszületett a kisfiam, Tomi is. A gyermekem azóta már nagyon sokat nőtt, mindig jólesik mikor felőle kérdeznek. Az, hogy én mely csapattal folytatom, az még a jövő kérdése, minthogy még azt sem lehet pontosan tudni, hogy az U15-öseink melyik bajnokságban fognak szerepelni. A srácok ha jövőre is beleadnak apait-anyait, nagy eredményeket érhetnek el, és ígérem: szorítani fogok a sikereikért.”

Tóth Huba